Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) arra figyelmeztet, hogy Szombathely adóssága csaknem a háromszorosára nőtt

2011.12.30. 15:52

Az adósságállomány 2007 és 2010 között 5,5 milliárd forintról 15,9 milliárd forintra nőtt.

Szombathely adóssága csaknem megháromszorozódott 2007 és 2010 között, az adósságállomány 5,5 milliárd forintról 15,9 milliárd forintra nőtt - állapította meg pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A megyei jogú városok pénzügyi egyensúlyi helyzetét áttekintő ellenőrzés eredménye szerint Szombathelyen a működési forráshiány kialakulásában meghatározó volt az illeték csökkenése, amelyet döntően az ingatlanpiac stagnálása, majd visszaesése, illetve egyes illetékkedvezmények bevezetése okozott.

A vizsgált időszakban az önkormányzat 15,3 milliárd forint értékű beruházást folytatott és indított el, ebből 2010 végéig 5,7 milliárd forintot ki is fizettek. A felhalmozási költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, ez 2007 és 2010 között összesen 8 milliárd forint felhalmozási forráshiányt okozott.

Iparűzési adó bevételek

A város 2010 végi pénzintézeti kötelezettsége 14,2 milliárd forint működési és fejlesztési célú, hosszú lejáratú hitelek felvételéből, és 1,7 milliárd forintos, a költségvetési év végén ki nem egyenlített folyószámlahitelből keletkezett.

Ezek miatt az önkormányzatnak a jelentés szerint 2011-2013-ben 4,5 milliárd forint, 17 millió svájci frank és 1,9 millió euró tőketörlesztést és kamatot kell teljesítenie, ezt a forgalomképes ingatlanok értékesítéséből és kintlévőségeik behajtásából tervezik fedezni. A 2014-től fennálló további 8 milliárd forintot és 17,5 millió svájci frankot, valamint a 4,6 millió euró törlesztését azonban újabb hitelfelvétellel kívánják fedezni.

Az ÁSZ hozzátette: az önkormányzat pénzügyi helyzetét tovább rontja, hogy egy olyan, közszolgáltatásokat végző cége, amelyben minősített többségi tulajdonnal rendelkezik, több mint 35 millió svájci frank adósságot halmozott fel, ez alapvetően egy kötvénykibocsátásból származik és az árfolyamváltozás miatt jelent egyre növekvő terhet.

A fejlesztésekhez kapcsolódó aktív pályázati tevékenység eredményeként a 2010-es évet követően 3,7 milliárd forint kötelezettséget vállalt az önkormányzat, ezt EU-s és hazai támogatásból, valamint 1,2 milliárd forint saját forrásból tervezi finanszírozni.
A város bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket hozott (ingatlanok bérbeadása, bérlakások bérleti díjának emelése, helyi adó növelése, intézményátszervezések és feladatváltozások, ezzel együtt járó jelentős létszámcsökkentések), ezek együttes hatásaként 2 milliárd forinttal javította pénzügyi helyzetét.

Személyi jövedelemadó bevételek a megyei jogú városokban

Az önkormányzat pénzügyi helyzetére ugyanakkor negatív hatást gyakorolt az önként vállalt feladatok működési célú költségvetési kiadásokon belüli 21,4 százalékos aránya is - tette hozzá a számvevőszék.

Mint írta, a 2010-es évet követő beruházások finanszírozhatóságát veszélyezteti, hogy a fennálló, felhalmozási célú kötelezettségvállalásokra a jövőben a fedezet elsősorban további pénzintézeti kötelezettségvállalással biztosítható.

A számvevőszék kitért arra: az önkormányzat működési célú kiadásainak finanszírozása feszültséget okozott, mivel a város csak folyószámlahitel folyamatos igénybevételével, működési célú hosszú lejáratú hitellel tudta a működést biztosítani.

Az önkormányzat hosszú távú pénzintézeti kötelezettségeinek összege emelkedett, azok finanszírozása a következő három évben a rendelkezésre álló, főként ingatlanfedezet eladhatósága miatt bizonytalan. Az ÁSZ hozzátette, hogy a további évekre szóló, hosszú távú kötelezettségekre az önkormányzat adatai alapján a finanszírozás forrásai nem biztosítottak. Mindezek alapján az önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly rövid- és hosszú távú fenntarthatósága mielőbbi intézkedéseket igényel.

Szombathely önkormányzata a nehéz helyzetet felmérve - figyelembe véve az ÁSZ-vizsgálat megállapításait - egy középtávú tervet dolgozott ki.

A konszolidációs terv szerint az önkormányzat nettó hitelállománya a 2010 és 2014 közötti ciklusban nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot, a 2011-es költségvetés működési hiánya maximum 500 millió forint lehet, 2012-ben már nem lehet működési hiányt elfogadni, 2013-tól kizárólag adósságszolgálat tőketörlesztésére lehet újabb banki forrásokat bevonni, fejlesztésekre pedig csak a saját bevételek terhére lehet kötelezettséget vállalni.


Az ÁSZ javaslatai a Polgármesternek

1. a Közgyűlés elé terjesztendő intézkedési terv írja elő a működés pénzügyi egyensúlyának gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében - felelősök és határidők megjelölésével - olyan program készítését, amely tartalmazza az alábbiakat:

a) bevételszerző lehetőségek feltárását, különösen a helyi adópolitikai célok meghatározását és számszerűsítését, a bérleti díjak és a térítési díjak megállapítását, felülvizsgálatát, a követelések behajtását, az egyéb sajátos bevételek növelésének lehetőségét;
b) a folyamatban lévő és a tervezett beruházások teljes körű felülvizsgálatát;
c) a kiadási kötelezettségek teljes körű felülvizsgálatát;
d) az intézkedések következtében jelentkező pénzügyi többlet, illetve az egyszeri bevételek tartalékba helyezését, elkülönített kezelését az adósságszolgálat teljesítése érdekében;
e) az intézményi gazdálkodás felülvizsgálatát;
f) az önként vállalt feladatok finanszírozhatóságának áttekintését a kötelező feladatellátás elsődlegességének biztosítása érdekében, a gazdasági program áttekintésével összhangban;
g) az intézkedések eredményei legalább évenkénti áttekintésének előírását;
2. mutassa be félévente - a szokásos beszámoló keretében - a Közgyűlésnek:
a) az Önkormányzat és a minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságai aktuális pénzügyi helyzetét, az Önkormányzat gazdasági társaságainak nyújtott kölcsöneit;
b) legalább három évre kitekintően a kötelezettségek teljes körére szóló finanszírozási tervet, amely figyelembe veszi a kötelezettség éven belüli és túli felmerülését, a források számszerűsített megjelölésével;
c) az Önkormányzat folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseihez szükséges belső és külső források rendelkezésre állását, és ebből a szempontból értékelje az Önkormányzat beruházásait;
3. intézkedjen a beruházásokkal létrehozott létesítmények működtetését és jövőbeni fenntarthatóságát biztosító megalapozott források költségvetési rendeletekben történő feltüntetéséről;
4. mutassa be a Közgyűlésnek évente a zárszámadási rendelet előterjesztésében az értékcsökkenés összegét, és ezzel összevetve az elhasználódott eszközök pótlására fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását;
5. mutassa be a Közgyűlésnek az intézményfenntartó társulási tagságból, gesztorságból eredő, az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyát befolyásoló kockázatokat, és azok mérséklését szolgáló intézkedéseket;
6. kísérje folyamatosan figyelemmel - a tulajdonosi jogkört gyakorlók közreműködésével - a minősített többségi tulajdonú gazdasági társaságok kötelezettségeinek alakulását, az Önkormányzat likviditására, pénzügyi-egyensúlyi helyzetére gyakorolt hatását;

Az ÁSZ javaslatai a jegyzőnek

1. gondoskodjon az önként vállalt feladatok körének rögzítéséről az SzMSz módosításában;
2. kísérje figyelemmel a jövőbeni várható - árfolyam-, kamat- valamint visszafizetési - kockázatokat, és legalább félévente tájékoztassa a Közgyűlést azok alakulásáról;
3. gondoskodjon, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló közgyűlési előterjesztések tételesen tartalmazzák a visszafizetés forrásait, valamint legalább 3 éves kitekintéssel mutassák be a kamat és árfolyamkockázat várható kihatásait.

A teljes ÁSZ-jelentés (PDF)

.