György István Péter jegyzete és fotói
Ránk tört az idei év első kánikulája. Rekkenő volt a hőség. Ilyenkor, aki teheti, az árnyékot keresi. Igazi természetes felüdülést a hűsítő víz, a fa árnyéka adhat igazán. Útra kelünk. Irány a „Magyar Tenger”.
Úti célunk, a sokak által a Balaton kapujának is nevezett Balatonederics. A nyári napon a település eléggé csendesnek tűnik, a hétköznapokra jellemző tevékenységek fogadnak bennünket.
Ismerős a környék, szinte minden utat megjártunk már itt korábban. A Keresztelő Szent János-templom oldalán szépen épül a közösségi épület. A volt Sirály vendéglő helyén is korszerű vendéglátó és szálláshely készül. A Rákóczi úton haladunk az Öreg-hegy irányába.
Aztán feltárul előttünk a helyi labdarúgócsapat sportpályája. Csend van most itt is. A pálya közelében található a hulladékgyűjtésre rendszeresített terület. Elszomorító a látvány, és iszonyatos a bűz. A táj kettényílik. A Horizont felső szélén a csodálatos balatoni táj tárul elénk. Ahová értünk ott pedig, térdmagasságban szemét és szemét. Ömlesztve, úgy igazán magyarosan. Veszélyes hulladék is akad bőven. Ételmaradék és gumicsizma, szebb napokat látott nyomtató, hűtőszekrények, tv alkatrészek, 10 literes műanyagkannában ismeretlen eredetű vegyszer.
A telep bejáratánál a jól látható feliraton világosan olvasható, hogy milyen feltételekkel helyezhetők el a hulladékok területen levő konténerekbe. Arra viszont már nem találtunk figyelemfelhívást, hogy a zsákokba milyen hulladékok kerülhetnek. Kimondottan hiányoljuk a veszélyes hulladékok elhelyezésének tilalmára utaló figyelmeztetést! Egyébként is, a javarészt felügyelet nélküli telepen, a jelenlegi állapot szerint bármi elhelyezhető.
Néhány éve hasonló volt itt a helyzet. Szóvá tettük az eluralkodott állapotot és hamarosan sikerült a Balaton közelében levő balkáni állapotot felszámolni. Most megint az illetékesek térfelén pattog a labda. Éjjel és nappal tárva a telep bejárati ajtaja, mellette szabadon a kerítésnyíláson is bejuthat a telepre bárki. A tájékoztató táblának nincs visszatartó ereje. Úgy tűnhet az erre járónak, hogy itt már semmi nem számít. Nincs gazdája a területnek. Mi pedig, szóvá tesszük ismét, amit láttunk. Szólunk azok helyett is, akik naponta elmennek mellette és lassan már beletörődnek abba, hogy úgy sincs megoldása az ilyen helyzetek kezelésére.
A http://www.balatonederics.hu/ honlapról az alábbi idézet: „2014 jelentős év Balatonederics számára. 800 évvel ezelőtt szerepelt először írásos dokumentumban Ederics neve.
Képviselő-testületünk a jubileumot szeretné emlékezetessé tenni.
2014. július 4-5-ére (péntek-szombat), a hagyományos Falunap Boros Hétvége rendezvény keretében Balatonedericsiek Találkozójára hívja a helyieket, és a volt Edericsieket.”
Reméljük még elegendő az idő ahhoz, hogy addig, ezt a települési szégyenfoltot az illetékesek véglegesen felszámolják. Így lehet csak igazán teljes az öröm, és emlékezetes a 800 éves település ünnepe.
Balatonederics, 2014.06.13.
Szerző és fotó: György István Péter
Szombathely-Herény Kőrösi Csoma Sándor
Természetjáró Környezet és Természetvédő Egyesület elnöke
Galéria
