A jegybank szerint nem az elvárható gondossággal és szakértelemmel járt el.
Az MNB Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnél lefolytatott átfogó vizsgálata január 23-án a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélyének visszavonásával és végelszámolás elrendelésével zárult - emlékeztetett hétfői közleményében a jegybank.
A kialakult helyzet miatt megvizsgálták B. I. G. személyes felelősségét is, aki az igazgatóság elnökének és ügyvezető igazgatójának posztját töltötte be a takarékszövetkezetnél 2011. május 20-tól 2013. november 5-ig, a felügyeleti biztosok kirendeléséig.
A hitelintézeti törvény előírása szerint a pénzügyi intézmény igazgatóságának vezetői és tagjai felelősek azért, hogy működése során az intézmény a jogszabályi előírásokat maradéktalanul betartsa - hangsúlyozta az MNB.
A jegybank vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a takarékszövetkezet korábbi elnök-ügyvezetője a pénzügyi intézmény irányítása során nem a vezető állású személyektől elvárható gondossággal és szakértelemmel járt el.
Emiatt az MNB 15 millió forint felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a korábbi elnök-ügyvezetőt. A szankció mértékének megállapításakor - amely a jogszabály szerint 100 ezer és 20 millió forint közötti összegű lehet - a jegybank a feltárt jogellenes cselekmények súlyát, valamint azok számosságát mérlegelte.
Az MNB a takarékszövetkezetnél megállapított jogsértések miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a nyomozó hatóságnál - közölte a jegybank.
Háttér:
A jegybank tavaly november 5-én jelentette be, hogy felügyeleti biztosokat rendelt ki a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezethez, és megtiltotta számára egyes pénzügyi szolgáltatások végzését.
Idén január 23-án az MNB visszavonta a takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált.
Az MNB azzal indokolta a lépést, hogy a takarékszövetkezet gyenge likviditási helyzete a korábbi hatósági intézkedések ellenére tovább romlott, és fennállt a veszélye, hogy nem lesz képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek.
A takarékszövetkezetnél lefolytatott átfogó vizsgálat, a feltárt körülmények, és a korábban válságos helyzetbe került hitelintézetek felügyelése során szerzett tapasztalatok alapján az MNB úgy ítélte meg, hogy a takarékszövetkezetben elindult - és a gyors növekedés miatt kiteljesedett - negatív folyamatok, az azok révén felépült problémás hitelportfólió, és a takarékszövetkezet működési sajátosságai összességében olyan magas kockázatúak, hogy már nem kezelhetőek egyéb felügyeleti intézkedésekkel.
A kirendelt felügyeleti biztosok a korábbi évek negatív üzleti folyamatait le tudták fékezni, de a már felhalmozódott problémák kezelésére, a prudens működéshez szükséges tőke és likviditás biztosítására a biztosok eszközei önmagukban nem voltak elégségesek.
A takarékszövetkezetnek csaknem 13 ezer betétes ügyféle volt. Mérlegfőösszeg alapján számított piaci részesedése ugyanakkor a hitelintézeti szektorban alig haladta meg az egy ezreléket.
Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) február 21-én közölte, hogy lezárult a takarékszövetkezet betéteseinek kártalanítása.
A körmendi takarékszövetkezet 27,8 milliárd forintos betétállományából 22,9 milliárd forintra volt az alapnak kártérítési kötelezettsége. Százezer euró feletti betét 77 darab volt 3,7 milliárd forint értékben, ezek tulajdonosai a végelszámolás során érvényesíthetik majd követelésüket.