Miért zuhan a benzinár?

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a MOL pénteken ismét csökkentette az üzemanyagárakat, melynek következtében a 95-ös benzin literenkénti átlagára 350-351 forintra, a gázolajé 373-374 forintra mérséklődött. (Igaz, a hétvégén Budapest felé azt tapasztaltuk, hogy az autópálya melletti kutaknál még 380 forint felett is van 95-ös benzin.)

Összességében azonban utoljára négy éve volt ennyire alacsony Magyarországon a benzinár.

A benzin árának esése mögött természetesen a kőolaj árának a világpiaci zuhanása áll.

Míg júniusban 115 dollár volt hordó nyersolaj, addig most 70 dollár alatt van, ami 40 százalékos esést jelent.

Az Economist írása szerint az okokat több összetevőkben kell keresni.

Fontos dátum volt például november 27., amikor a világpiac 40 százalékát ellenőrző OPEC- országok nem tudtak megállapodásra jutni Bécsben az árak kérdésében, így azok szabadesésbe kezdtek.

De miért esik az olajár?

Nos, az olajárat részben a világpiaci kereslet és kínálat, részlet a várakozások alakítják.

A keresletet a gazdasági aktivitás befolyásolja, de a hideg tél (fűtés) vagy a meleg nyár (légkondicionálók) is módosítja.

A kínálat függhet a kitermelő országok politikai stabilitásától vagy akár az ottani időjárási viszonyoktól. Ha magas az olajár, a termelő országok hajlamosak technológiai befektetésekre, amelyek majd később nagyobb kínálatot hoznak. Alacsony ár esetén az ellenkezője történik.

Négy tényező, amely nagyban befolyásolja a jelenlegi helyzetet.

1. A kereslet gyenge. Nemcsak a gyengébb gazdasági aktivitás miatt, de azért is, mert a korábbinál hatékonyabb az energiafelhasználás, ráadásul a világ egyre jobban elfordul a fosszilis energiáktól.
2. Az iraki és a líbiai politikai zavar nem befolyásolja a két állam olajtermelését.
3. Amerika lett a legnagyobb olajtermelő. Habár nem exportálnak nyersolajat, sokkal kevesebbet vásárolnak, és közben hatalmas tartalékokat halmoznak fel.
4. Szaúd-Arábia és szövetségesei úgy döntöttek, hogy inkább piacot akarnak, mintsem magas árakat. A termelés korlátozásával elvileg könnyen fel tudnák tornázni az árakat, de az az olyan nem szeretett országoknak kedvezne, mint Oroszország vagy Irán. Ráadásul Szaúd-Arábia nagyon sokáig képes elviselni az olcsó olajárakat. Egyrészt mert hatalmas tartalékai vannak, másrészt nagyon alacsony önköltségi áron tudja a felszínre hozni az olajt.

Kik a nagy vesztesek?

A nagy vesztesek között vannak azok az olajcégek – közöttük számos amerikai és nyugat-európai – akik a magas árakra építve költséges fejlesztésekbe és kutatásokba kezdtek; olykor hitelből.

Szintén nagyon kellemetlen az alacsony ár az olyan kőolajexportáló országoknak, mint Nigéria, Irán vagy Venezuela.

Külön meg kell említeni Oroszországot, amely az olajpénzekből fedezi a szociális ellátórendszerét és az olyan külföldi akciókat, mint a mostani ukrán kaland.

Az optimisták szerint a szorult helyzetben levő Oroszországra így könnyebb lesz nyomást gyakorolni, a pesszimisták szerint viszont mindez kockázatos, hiszen kiszámíthatatlan események történhetnek.