Kultúra és történelem, remek kirándulási lehetőség, egyben alkalom saját határaink megismerésére – mindezt megtaláljuk Beleden (Bildein, Ausztria), a „határok nélküli faluban”.
Beled, a „határok nélküli falu” apró település az osztrák-magyar határon, Szombathelytől 20 kilométerre, Pornóapáti és Szentpéterfa között. A 2011-ben átadott Határélmény-parkkal, a múzeummal és a vinotékával ideális célpontja lehet egy osztálykirándulásnak éppúgy, mint egy túrának a családdal vagy a barátokkal.
A közös múlt és a közelmúlt
A központban álló burgenländisches geschichte(n)haus, azaz a Burgenlandi Kortörténeti Múzeum 2001-ben nyílt meg, Andreas Lehner tervei alapján. A múzeum bepillantást kétnyelvű kiállításai a legfiatalabb osztrák tartomány, Burgenland (egyben a történelmi Magyarország nyugati határvidéke) és az itt élő népek XX. századi történetébe engednek bepillantást, bemutatva azt is, milyen hatással voltak a politikai döntések az itt élő emberek mindennapi életére.
Az állandó kiállításon kívül időszaki tárlatokat is rendeznek a múzeumban, jelenleg a szombathelyi származású zsidó Giora Karny született Krausz György, szobrász kalandos megmenekülését elmesélő “Önök élni fognak” című időszakos kiállítás látható a múzeumban. A második világháború utolsó hónapjait munkaszolgálatban töltő szombathelyi fiút egy kis határ menti falu molnárja, Szombathelyen elegáns kalapszalont működtető apja egykori kuncsaftja menti meg a biztos haláltól, de ezzel még csak a kalandos megmenekülés első epizódja.... A drámai történelmi eseményekből kirajzolódó háttér mellett a kiállítás a végsőkig elcsüggedt fiúnak és társának menedéket nyújtó Legath család történetét és Giora Karny életútját mutatja be, a gondtalan, Szombathelyen töltött gyermekkortól a magyar közéletben egyre elhatalmasodó diszkrimináción és a munkaszolgálaton majd a szervezett deportálás és népirtás poklán át addig a pillanatig, amíg találkozott megmentőivel.
A múzeum otthont ad egy elvarázsolt német művész nagy sikerű projektjének is. Barthalomeus Traubecknek sikerült a fák évgyűrűiből dallamot fakasztani…A “lemezjátszó” tűjeként speciális kamera szolgál, az így keletkező digitális jelekből pedig számítógép segítségével varázsol dallamot a fiatal német művész. Bildeinben többek között a diófa és a juhar dallamával ismerkedhet meg a látogató...
Határélmény-park – egy határtalan túra
A Határélmény-parkot (Grenzerfahrungsweg) 2011-ben nyitották meg. Az öt kilométeres, gyalog vagy kerékpáron bejárható tanösvény a falu közepéről indul, és végül ide tér vissza.
A temetővel szemközti labirintus, amely az élet ősi szimbóluma, a projektgazda Andreas Lehner szavaival, „a gyerekek számára játszótér, a fiatalok élvezik, mert elbújhatnak bent csókolózni, az idősek meg önmagukon végezhetnek Alzheimer-tesztet, hogy tudniillik megtalálják-e a kijáratot vagy sem...”
Innét 300 méterre található egy légvédelmi bunker és egy lövészárok. E határszakasz is része volt a Szlovákiától Triesztig húzódó Südostwallnak, a Délkeleti Falnak, amelynek megépítésén Burgenlandban közel háromszázezren dolgoztak. 1944 őszén ötvenezer magyar zsidót hoztak munkaszolgálatra, közülük mindössze tizenötezren élték túl a megpróbáltatásokat.
A 40-es években a faluban birodalmi munkaszolgálatot teljesítő lányok táboroztak. ( Reichsarbeitsdienst - ami nem összekeverendő a büntető jellegű munkaszolgálattal, a III. Birodalom egész területén, kb. 6 hónapra elsősorban vidékre telepített leányok ház körüli munkákat végeztek illetve a gyerekekre vigyáztak; Bildeinben egyfajta óvodát is üzemeltettek) Az ő védelmüket szolgáló légoltalmi bunker - amely ma már akadálymentesített - belül is látogatható. Az eredeti állapotában megőrzött betonmonstrum modern videoinstallációt rejt, amelyen túlélők beszélnek II. világháborús és hidegháborús emlékeikről. A bunker mellett áll egy T-34-es harckocsi roncsa, amelyet mint kilőtt tankot állítottak ki, és az ilyen harcállások működési módját illusztrálja; egyszersmind a háború borzalmainak jelképe is.
Az út mentén pihenőhelyeket, valamint információs táblákat találunk, melyek mind a határok fogalomköréhez kapcsolódnak, legyen az akár egy határkőről szóló legenda, a trianoni idők esztelen határhúzásai, vagy a másság, a globalizáció, a migráció témájához fűződő határélményekről.
A Pinka-parton további megállóhelyek következnek: rövidesen elérünk a patak fölé nyúló meditációs stéghez, amely fából készült, de padlózatának és korlátjának egy része is üveg. Így ráállva az az érzés fogja el az embert, mintha a víz felett lebegne. Az államhatár közvetlen közelébe telepítették az osztrák hadsereg őrtornyát. Mellette híd ível át a Pinkán – ha az egyik oldalon hajolunk a víz fölé, Ausztriában vagyunk, ha a másikon, már Magyarországon...
A túlparton visszafordulva Beled irányába, útközben találjuk Reinhardt Gombots szobrát. A Meliorációs kő a táj arculatát meghatározó művi és természetes határvonalakat idézi meg. A Pinka-menti szakasz utolsó állomása a vasfüggönynek állít emléket. Az annak utolsó időszakában, a hetvenes évektől a keleti blokk összeomlásáig terjedő időben a határon álló S-100-as határkerítés-rendszer működőképes 1:1 arányban megépített modellje, mely mellett az egykori magyar határőrség mafija, azaz magasfigyelője tör az égbe, plasztikusan teszi érthetővé ennek az embertelen határőrizeti rendszernek a működését.
A faluba visszatérve megérkezünk a „határok nélküli játszótérhez” és a kis tóra épített úszóhídhoz. Az úszóhíd különlegessége, hogy a közepén egy kötélrács található. Ha diákcsoport érkezik, és jó az idő, egyszerűen ledobják cipőiket, és együtt tapicskolnak végig, hiszen besüllyed a súlyuk alatt… Ha valaki száraz lábbal szeretne átkelni, megteheti, hiszen egy ember alatt még fennmarad a szerkezet. A tavat számtalan olyan állatfaj népesíti be, amelyek maguk is „határesetek”, egyaránt otthonosan mozognak vízben és szárazon, vagy épp a levegőben. A tó mellé épített mászóhálórendszer a gyerekek, fiatalok és meglepő módon sok vidám és sportos nyugdíjas kedvence.
Infóvonal: +43 3323 21999 (magyar nyelven is)
Azok a jó borok...
Kékfrankos, olaszrizling, uhudler. Ezek a környék leggyakoribb borfajtái, és a kóstolásra remek lehetőség nyílik a faluközpontban álló Borarchívumban (Weinarchiv). A helyi borászok által üzemeltetett, üvegfalú vinotéka egy több száz éves pince fölé épült. Ma is itt gyűjtik évjáratonként a legjobb borokat.
A Winteni Borászegylet (Weinbauverein Winten, Winten a szőlőhegy neve Bildeintől egy-két kilométerre nyugatra) minden évben több alkalommal szervez boros rendezvényeket. A Márton-naphoz kapcsolódó hagyományos borszentelést 2013-ban a borvidék a magyar oldalán, Vaskeresztesen tartják, november 9-én, szombaton. Ez nem véletlen: 2009 óta magyar tagjai is vannak az egyesületnek - itt valóban nincsenek határok.