Fürdőbe járni melegben vagy hidegben az igazi. Az utóbbi verziót néhány napja próbáltuk ki, mikor is egy fagyos-napos délután erejéig megnéztük, milyen télen az újjáépült büki fürdő.
Fürdőbe járni melegben vagy hidegben az igazi. Az utóbbi verziót néhány napja próbáltuk ki, mikor is egy fagyos-napos délután erejéig megnéztük, milyen télen az újjáépült büki fürdő.
A kezdetek
A történetet kezdhetném vagy négy évtizeddel korábbról, ekkortól vannak ugyanis az első emlékeim a fürdőről. Hiába laktam 250 kilométerrel odébb, itt tanultam meg úszni, és ha a fürdő szót hallom, ma is Bük ugrik be elsőre.
A kacskaringós családi történetben azonban talán majd máskor mélyedek el, most koncentráljunk a nagy aktuális téli strandtesztre, mely során arra voltunk kíváncsiak, milyen is az, ha egy délutánt arra szánunk, hogy Szombathelyről elugorjunk Bükre egy megmártózásra.
Annál is inkább, mert többször hírül adtuk ugyan, milyen új létesítmények nyíltak mostanság a fürdőn, de más zakóban ott lenni egy nyitóünnepségen, és más maga a melegvíz.
Lemértük: az út Szombathely és a fürdő között 25 percig tart.
Mínusz 10 fokot mutat az autó hőmérője, amikor megérkezünk a parkolóba, ami ingyenes, és szerencsére viszonylag közel találunk helyet a bejárathoz is. Közben feltámad a szél is.
Bejáratok, jegyek, időpontok
Ha jól számoljuk, most már három vendégbejárata is van a létesítménynek: a nyári (most nem túl aktuális), a téli főbejárat és a harmadik, melyet e a bükiek csak „új bejárat”-ként emlegetnek.
Mi az utóbbihoz megyünk, már csak a kíváncsiság miatt is.
Itt rögtön kiderül, hogy az új rész megépültével nemcsak a fürdő hangulata változott meg alapvetően, hanem a vendégek lehetőségei is.
Egyrészt arról van szó, hogy a nyáron átadott szaunavilág, a medical wellness és étterem részleg futurisztikus kialakítású: nagy, tágas terek, letisztult hűvös funkcionalitás; akár egy sci-fi film jeleneteit is lehetne forgatni. Nem vitás, hogy kissé át kell írni a fejemben levő Bükfürdő-képet, még az ezredfordulós trendeket követő élményfürdőhöz képest is.
Másrészt a harmadik bejáratot nem azért tervezték, mert a fürdő ez a ezen része másként néz ki. Segítségével ugyanis soha nem látott variációkban tudjuk kombinálni a létesítmények használatát, így mindenki az igényéhez és idejéhez tudja szabni a jegyeket.
Térben és belépőkkel el van választva egymástól a gyógyfürdő, az élményfürdő és a szauna részleg, ami logikus - egészen más igényei vannak, aki a világ másik végéből jön ide áztatni magát egy hétre, vagy aki Szombathelyről ugrik ki egy rövid esti szaunára.
Tágasság, nyugalom
Bükfürdőnek nyitása óta legnagyobb előnye a hatalmas terek, melyek tágasságot, kényelmet és csendet sugároznak, látványnak is megnyugtatóak, és egyben megkülönböztetik sok más fürdőtől.
Míg a nyári időszakban a hatalmas park, az árnyas fák és a plédek számára rendelkezésre álló szinte végtelen zöld jelenti a pihenés garanciáját, addig télen a pihenőágyak és a pihenőterek bősége javítja fel alaposan komfortérzetünk.
Néhány évvel ezelőtt még kissé szűkösnek éreztük a belső tereket, de ezen most radikálisan javítottak az új pihenőterek és az új épületek. Meglepetésünkre egy új, nagy és csendes pihenőteret is felfedezünk a élményfürdőtől nem messze.
Bármerre járunk, mindenfelé bőven találunk ágyat, így felhagyunk a törölközővel való helyfoglalás gyakorlatának is. Egyszerűen mindig átcuccolunk annak a medencének a szélére, ahol éppen vagyunk.
Termál: nyakig gőzben
A téli büki fürdő egyik legizgalmasabb és legkellemesebb élménye számomra a szabadtéri termálgyógymedence, és ez mínusz tíz fokban különösen így van.
Ilyenkor a medencébe való be- és a kijutás afféle bátorságtesztnek is felfogható. A bejáratnál ugyanis néhány métert a szabadtéren kell megtennünk a lépcsőig. Előnye viszont, hogy annál nagyobb lelkesedéssel cuppanunk a forró vízbe, hogy aztán a gőzből nézzük a téli tájat, a csapatokostól szálló varjakat. Miközben testünk minél kisebb felületét igyekszünk kitenni a fagynak, lelkünk valamiért ritkán tapasztalható megnyugvást talál a szélsőséges elemek között. Hóesésben valószínűleg még filozófikusabb a szabadtéri forró fürdő élménye, de azért így is addig halogatjuk a kiszállást, amíg tudjuk.
Fedett élményfürdő: és lőn nyugalom
Nem ez az első látogatásunk a büki fürdőben, finomam szólva sem szűkölködünk előzetes élményekben.
Korábban például már számos alkalommal megállapítottuk, hogy nyáron főnyeremény az élményfürdő részleg, télen viszont szűkös, főleg ha valamely kiemelt alkalommal érkeztünk.
Nos, ha a medence nem is lett nagyobb, az új létesítményekkel a helyszín láthatóan fellélegzett. A gyerekes családok egy részét elszívja az új pancsoló és a beltéri ingyenes csúszdák, a pihenni vágyókat pedig az új létesítmények.
Mindenesetre ahányszor csak a kör alakú épületbe érkezünk, mindig bőven találunk pihenőágyat.
A naplementét a nagy jakuzziból nézzük, megvan a hangulata, ahogy a jégvirágos üvegeken át betűz a napfény.
A szaunavilág
Kisebb bizonytalankodás után úgy döntünk, a délutáni főhadiszállásunk a szaunarészleg lesz. Egyrészt mert számunkra ez a legnagyobb újdonság, másrészt olyan infrastruktúrába botlunk, amibe eddig máshol még nemigen.
A szaunák maguk is szépek, jók, olyanok, amilyeneknek lenniük kell, a kültéri medencében (34 fok) is megmártom magam a sűrű mínuszokban, de igazából a kétszintes pihenőtér marasztal bennünket szinte záróráig.
A felső szint a melegebb. Itt találunk egy szeparált, üres kétszemélyes ágyat, puha matraccal, párnákkal, melyeket azonnal birtokba vesszük olvasás, alvás és általános nyújtózkodás céljaira. Finoman szólva is kellemesen telik az idő.
Meg kell jegyezzük, az új büki szaunavilág már az európai trendeket követi, azaz itt elvárják, hogy ledobjuk a ruhánkat. Még mielőtt a szégyenlősek visszariadnának, hozzá kell tenni, hogy a büki szauna mindettől függetlenül szemérmes. Egyrészt mert a hely erősen nagyon tagolt, másrészt a vendégek láthatóan nagyon kulturáltak a maguk ruhátlanságukban. Amikor jönnek-mennek a közösségi terekben, magukra tekerik a szaunalepedőket.
Étterem
Nagyjából ennyire – nem kevésre - jutott idő egy téli délután. A vizet és a relaxációt egy gyors éttermi szeánsszal egészítjük még ki, és itt is inkább a kíváncsiság viszi a főszerepet: a létesítmény új éttermébe ülünk be. A közhiedelemmel ellentétben az árak igencsak a földön járnak, nagyjából a szombathelyi belvárosinak felelnek meg. Egy Segafredo presszókáváért és capuccinóért 890 forintot fizetük.