A híres feltalálón kívül még 22 tudóshoz kötik a találmány születését.
1879. december 24-én, azaz karácsony estéjén, Menlo Park-i villájában mutatta be először a világhírű feltaláló, Thomas Alva Edison az izzólámpát.
A világítótestet egy szénszál képezte, amely légmentes üvegbúrában izzott. Ekkor hétszáz villanykörte gyulladt ki a laboratórium parkjában. Riporterek és turisták hada érkezett New Yorkba, ahol ámulva ünnepelték a tudóst, aki egy csapásra világhírű lett.
Bár a ma használatos izzólámpa őse feltalálójának hivatalosan Edisont tekintik, a történészek rajta és Joseph Wilson Swanen kívül még 22 feltalálót említenek meg, akiknek közük volt kifejlesztéséhez.
Edison fő érdeme abból állt, hogy neki sikerült először megfelelő izzítható anyagot találnia, elegendően nagy vákuumot elérnie, valamint az ő izzólámpái - nagy ellenállásuk miatt - gazdaságosan üzemeltethetők voltak a központosított (akkor még egyenáramú) elektromos hálózatról, amit szintén ő dolgozott ki.