Antibiotikum-rezisztencia terjesztéséért felelős DNS-szakaszt azonosítottak

MTI

2024.04.01. 12:01

Így terjed az antibiotikum-ellenálló képesség a baktériumokban.

A szalmonellabaktérium két olyan DNS-szakaszát azonosították az Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratórium kutatói (Agrár-biotechnológia NL), amelyek felelősek az antibiotikum-rezisztencia baktériumok közötti terjesztéséért - tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) az MTI-t.

A humán- és állategészségügy egyik legjelentősebb problémája az antibiotikum-rezisztencia gyors terjedése, ennek megoldásában vesznek részt az Agrár-biotechnológia NL Mikrobiológiai szekciójának kutatói. A közelmúltban a rezisztens szalmonella bélbaktérium genetikai állományában két olyan DNS-szakaszt sikerült azonosítaniuk, amelyek révén a rezisztenciát okozó gének más baktériumfaj sejtjébe is átjutnak, így terjesztve az antibiotikum-ellenálló képességet baktériumokban - olvasható a közleményben.

A laboratóriumban folyó másik kutatásban az Agrár-biotechnológia NL Növény-biotechnológiai szekciójának kutatói hatékony és biztonságos növénynemesítési technológiák fejlesztésén és a betegségekkel, szélsőséges környezeti tényezőkkel szemben ellenálló élelmiszer- és takarmánynövény-fajták - búza, árpa, kukorica és burgonya - létrehozásán dolgoznak - ismertették, megjegyezve, hogy a klímaválság, a kór- és károkozók terjedése, a vízhiány világszerte veszélyezteti a biztonságos élelmiszer-termelést.

A beszámoló szerint a burgonya kórokozói közül a növényelhalást is előidéző karanténbaktériumra (Ralstonia solanacearum) és a burgonyavészt okozó fitoftóra gombára rezisztens burgonyafajták előállításához a célgének kiválasztása és mutációja már megtörtént, a rezisztencia tesztelése folyamatban van. A gombakórokozóknak - lisztharmat, fuzárium - ellenálló kalászos gabonafajták előállításhoz a kutatók olyan genomszerkesztési rendszert dolgoztak ki, amely precíz mutációk létrehozását teszi lehetővé búzában idegen gének bevitele nélkül. Az Állat-biotechnológiai szekcióban pedig emlősökre és madarakra dolgoznak ki precíziós nemesítési eljárásokat. Az elsődleges cél, hogy számos kiválasztott gén optimalizált szerkesztésével az élelmiszer-biztonsághoz és a mikotoxinokkal szembeni ellenálló képességhez hozzájáruló hasznos génváltozatokat alakítsanak ki. A kutatóknak a munka során sikerült nyulakban azonosítaniuk számos, a méregtelenítés folyamatában részt vevő monooxigenáz enzimet, amelyek szerepet játszhatnak a mikotoxinok lebontásában.

A közlemény szerint a kutatási projekt a Széchenyi Terv Plusz Programban valósul meg 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével.

Az Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratórium 2022-ben kezdte meg működését. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) konzorciális összefogásában megvalósuló nemzeti laboratórium középpontjában a mikroba-növény-állat alkotta rendszer komplex kutatása áll.

A növény- és állat-biotechnológia területén olyan innovatív precíziós nemesítési technológiák kidolgozása folyik, amelyekkel hatékonyan és biztonságosan lehet célzott genetikai változtatásokat kialakítani idegen gének bevitele nélkül - írták a közleményben.

.