Most a felsőlégúti megbetegedések jellemzők, az influenza január közepére, február elejére várható.
A szoljon.hu egy ma publikált cikkében azt a kérdést feszegeti, hogy vajon a falvakban vagy a városokban élők fordulnak hamarabb orvoshoz, ha influenzaszerű tüneteket észlelnek magukon? Igaz, Szolnok messze van Szombathelytől, de az írásból leszűrhető tanulságok valószínűleg országszerte általános érvényűek.
Az influenza egyelőre nem "támad", a szakemberek becslése szerint csak január közepére, február elejére várható a vírus megjelenése. Ám a szokatlanul enyhe idő miatt az ebben az időszakban szokásosnál több a beteg, leginkább a felsőlégúti megbetegedések jellemzők. Ezeknek sok esetben tüdőgyulladás a szövődménye.
Orosz Ágnes szolnoki gyermekháziorvos például 22 éve praktizál, de elmondása szerint sosem fordultak még hozzá annyian tüdőgyulladásosos panaszokkal, mint az utóbbi időben.
Vaszily Edit, Tiszagyenda háziorvosa a lapnak elmondta: faluhelyen nem annyira pánikolnak az emberek a betegségtünetek megjelenésekor, mint városon. Sokkal nagyobb a tűrőképességük, de ez persze egyénektől is függő. Gyerekek esetében jellemzőbb, hogy orvoshoz kerülnek, az óvodából, iskolából is küldik őket, a felnőttek halogatósabbak.
A doktornő szerint a felsőlégúti megbetegedések több hullámban érkeztek.
Szerintem az egész falu végigfertőződött már - folytatta. - Nem mindenki fordult meg a rendelőben, de látom olyanokon is, hogy náthásak, akikkel az utcán találkozom, és falun a pletykák is jobban terjednek, mesélik, hogy ez is beteg, az is elkapta. A tüdőgyulladás is gyakoribb.
Faluhelyen még jobban emlékeznek az olyan házi praktikákra, mint a vöröshagyma vagy a kamilla alkalmazása, de általános tendencia, hogy ezeket már mindinkább elfelejtik az emberek, a média is azt erősíti, hogy mindjárt a gyógyszerhez nyúljanak - véli Vaszily Edit.
Kiss Péter szolnoki háziorvos régebben sokszor helyettesített vidéken és dolgozott is ott; ő úgy tapasztalta, körülbelül hasonló az orvoshoz fordulók aránya városon és falun is, ilyen szempontból nem érzékelt különbséget.
Inkább az a szembetűnő, hogy régebben jobban tudták az emberek, hogyan lehet kezelni az influenzás tüneteket.
Nagyanyáink még ismerték a lázcsillapítási módszereket, a hűtőfürdőt vagy a priznicet, tudták, hogy a hideg borogatás az egész testfelületen alkalmazható, nemcsak a végtagokon. Azzal is tisztában voltak, hogy rendszeresen szellőztetni kell és nem jó, ha harminc fokra úgy felfűtik a lakást, hogy az orvos is majd hőgutát kap, ha a láz miatt fáznak.
Manapság láz esetén rögtön orvoshoz szaladnak, akkor is, ha nem lenne feltétlenül szükséges, mert két-három nap múlva csökkennének a panaszok. Láz, derék- és végtagfájdalom, fejfájás, orrfolyás, ezek azok az influenzára utaló tünetek, amivel leggyakrabban jelentkeznek az orvosnál.
Hozzátette, az embereket az influenza elleni védőoltás beadatására is nehéz rávenni.
A teljes cikk itt olvasható.