Fejenként 24 ezret számolnak havonta és fejenként élelmiszerre.
Mindenekelőtt célszerű tisztázni a létminimum fogalmát. A közhiedelemmel ellentétben az nem pusztán annyi, hogy nem halunk éhen, igaz, valami köze van hozzá: a számítás és viszonyítás alapja egy élelmiszerkosár.
A KSH adatai szerint a létminimum-számítás aktív korú felnőttre vonatkozó normatív élelmiszerkosara, 2012-ben így nézett ki:
A létminimum a KSH megfogalmazásában „olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését.
A magyar háztartások tavaly kiadásaik 32,4%-át költötték élelmiszerre, 30,7%-ot fordítottak lakásfenntartási kiadásokra (ennek 60%-át háztartási energia vásárlására.)
A kiadások 14%-át vitte el a közlekedés és a hírközlés, a maradékon osztozott az egészség, a testápolás, a ruházkodás, az oktatás, az üdülés és a művelődés.
A KSH számításai szerint atavalyi létminimum 85 960 forint volt, a két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 249 284 forint volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 77 364 forint.
A 85 960 forintos létminimumtól a minimálbér nettója (60 915 forint) több mint 25 ezer, a szakmunkás minimálbér nettója pedig (70 740 forint) több mint 15 ezer forinttal maradt el.