Egyes kutatások szerint az okoseszközök még kikapcsolt állapotban is elvonják a figyelmet, rontják a kognitív teljesítményt és akadályozzák a tanulást.
Az okostelefonok a mindennapok elengedhetetlen részévé váltak, de a kutatások egyre több negatív hatásra hívják fel a figyelmet. Nemcsak a mentális egészséget befolyásolják kedvezőtlenül, hanem a társas kapcsolatokat, a kulturális szokásokat és az életminőséget is.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint hároméves korig egyáltalán nem ajánlott a képernyőidő, tinédzserkorig pedig legfeljebb napi egy óra. Ehhez képest a fiatalok átlagosan 6,5 órát töltenek okoseszközeikkel naponta, ami komoly fizikai és lelki következményekkel járhat. A túlzott használat összefüggésbe hozható mozgásszervi panaszokkal, szorongással, depresszióval, személyiségzavarokkal és a pornográf tartalmak túlzott fogyasztásával is.
Nemzetközi példák is mutatják, hogy az iskolák világszerte keresik a megoldást. Szlovákiában életkor szerint szabályozzák a mobilhasználatot, Olaszországban az alsó tagozatban tiltják, Finnországban szintén egyes iskolákban korlátozzák, míg az Egyesült Államokban a társadalmi vita elsősorban a biztonsági szempontok körül zajlik.
Kutatások igazolják, hogy az okoseszközök még kikapcsolt állapotban is elvonják a figyelmet, rontják a kognitív teljesítményt és akadályozzák a tanulást. A fiatalok érzelmi és döntéshozatali rendszere 20–22 éves korig nem teljesen kiforrott, ezért a korlátozásokat gyakran más függőségekkel – alkohol, cigaretta, drogok – együtt indokoltnak tartják.
A túlzott digitális jelenlét hosszú távon kötődési problémákhoz, érzelmi zavarokhoz és generációs feszültségekhez vezethet. Szakértők egyre gyakrabban emlegetik a „digitális autizmus” jelenségét is, amely már óvodás korban dühkitörésekkel, szorongással és szociális nehézségekkel járhat.
Az online tér egy másik súlyos veszélye a zaklatás, amely mára az egyik legfontosabb társadalmi problémává vált a fiatalok körében.