Mi a különbség az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség között? Mutatjuk a tüneteket, a normális vércukorszint határértékeit és a megelőzés lehetőségeit.
Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű, és inzulinkezelést igényel. A 2-es típusú diabétesz kialakulásában az inzulinrezisztencia, az örökletes hajlam és az életmód is szerepet játszik. A normális éhgyomri vércukorszint a magyar diagnosztikai határértékek szerint 6,1 mmol/l alatt van, a 7,0 mmol/l vagy magasabb laboratóriumi érték pedig cukorbetegségre utalhat.
A cukorbetegségnek több típusa létezik, amelyek kialakulásukban és kezelésükben is eltérnek egymástól. Míg az 1-es típusú diabétesz autoimmun eredetű, addig a jóval gyakoribb 2-es típus kialakulásában az örökletes hajlam mellett az életmód is jelentős szerepet játszhat.
A cukorbetegség olyan anyagcsere-betegség, amelynek következtében tartósan megemelkedik a vércukorszint. Ennek hátterében az inzulin hiánya vagy nem megfelelő hatása áll.
A két leggyakoribb forma az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség, amelyek között fontos különbségek vannak.
Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun betegség, amelynek során az immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit.
Leggyakrabban gyermek- vagy fiatalkorban jelentkezik, de felnőtteknél is kialakulhat.
Az 1-es típusú diabéteszt nem a túlzott cukorfogyasztás okozza, és jelenlegi ismereteink szerint általánosan alkalmazható módszerrel nem előzhető meg.
Jellemző tünete lehet az erős szomjúság, a gyakori vizelés, a fokozott éhségérzet melletti fogyás és a fáradtság.
A betegeknek egész életük során inzulinpótlásra van szükségük.
A cukorbetegek túlnyomó többsége 2-es típusú diabétesszel él.
Ebben az esetben a szervezet sejtjei nem reagálnak megfelelően az inzulinra, és idővel a hasnyálmirigy sem képes elegendő inzulint termelni.
Kialakulásának kockázatát növelheti a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, az életkor és a családi hajlam.
A 2-es típusú cukorbetegség megfelelő életmóddal sok esetben megelőzhető vagy kialakulása késleltethető.
A rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly megtartása és a kiegyensúlyozott táplálkozás jelentősen csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.
A cukorbetegség felismerésében alapvető szerepet játszik az éhgyomri vércukorszint laboratóriumi ellenőrzése.
A Magyarországon alkalmazott határértékek szerint:
6,1 mmol/l alatt: normális éhgyomri vércukorszint.
6,1–6,9 mmol/l között: emelkedett éhgyomri vércukorszint, amely prediabéteszre utalhat.
7,0 mmol/l-től: cukorbetegségre utaló érték.
Ezek a határértékek laboratóriumi, vénás vérplazmából végzett vizsgálatra vonatkoznak. A cukorbetegség diagnózisához általában további vizsgálatok vagy ismételt mérés szükséges.
Szokatlan fáradékonyság.
Gyakori szomjúság és vizelés.
Homályos látás.
Lassan gyógyuló sebek.
Visszatérő fertőzések.
Bőrszárazság, viszketés.
Bizsergés, zsibbadás a végtagokban.
A felsorolt panaszok más betegségekhez is kapcsolódhatnak, ezért önmagukban nem jelentik a cukorbetegség diagnózisát. Kivizsgálásukat azonban nem érdemes halogatni.
A diabétesz kialakulásának valószínűsége több tényező együttes jelenléte esetén jelentősen növekedhet.
Különösen érdemes odafigyelni a vércukorszint rendszeres ellenőrzésére azoknak, akiknél az alábbi kockázati tényezők valamelyike fennáll:
45 év feletti életkor.
Családban előforduló cukorbetegség.
Túlsúly vagy elhízás, különösen hasi zsírfelhalmozódás.
Mozgásszegény életmód.
Magas vérnyomás.
Emelkedett vérzsír- vagy koleszterinszint.
Szív- és érrendszeri betegség.
Korábbi terhességi cukorbetegség.
Policisztás ovárium szindróma (PCOS).
A kockázati tényezők megléte nem jelenti azt, hogy valaki biztosan cukorbeteg lesz. Ugyanakkor indokolttá teheti a rendszeres ellenőrzést, akár panaszmentes állapotban is.
A prediabétesz a cukorbetegséget megelőző állapot, amikor a vércukorszint már magasabb a normálisnál, de még nem éri el a diabétesz diagnosztikai határát.
Az állapot általában nem okoz jellegzetes tüneteket, ezért sok esetben csak laborvizsgálattal fedezhető fel.
Időben megkezdett életmódváltással azonban jelentősen csökkenthető a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélye.
A szakemberek ezért különösen fontosnak tartják a rendszeres szűrést azoknál, akiknél családi hajlam, túlsúly, magas vérnyomás vagy más kockázati tényező áll fenn.