Megjelent Sokcsevits Dénes Horvátország a 7. századtól napjainkig című könyve; az első ilyen munka magyar nyelven. Pénteken mutatják be az MTA Budavári Dísztermében.
Megjelent Sokcsevits Dénes Horvátország a 7. századtól napjainkig című könyve; az első ilyen munka magyar nyelven. Pénteken mutatják be az MTA Budavári Dísztermében.
Sokcsevits Dénes, aki a Pécsi Tudományegyetem Szlavisztikai Intézetének igazgatója, elmondta az MTI-nek, hogy a kötetet négy év alatt írta meg, de húsz év kutatómunka van a hátterében. A 849 oldalas mű, névmutatókkal, függelékkel, 16 színes és 160 fekete-fehér fotóval, 20 térképpel a Mundus Kiadónál jelent meg.
A szerző korszakok szerint tárgyalja a horvátság és Horvátország történelmét megjelölve a földrajzi helyszínt, a terület és a rajta élt illírek, rómaiak majd szlávok történetét.
A horvát állam a 9. századtól létezik, ezért helytelen a mostani független Horvátországot fiatal államként deklarálni - jegyezte meg a szerző. A kötet a kora-középkori horvát állam történetét és a magyar-horvát államközösség kezdeteit is elemzi. Magyarok és horvátok több mint 800 esztendőn keresztül éltek együtt, egy államközösségben és a nagy nyelvi különbözőség ellenére kölcsönösen gazdagították egymás kultúráját.
A 19. századi nemzeti-nemzetállami fejlődés végül szembefordította egymással és külön utakra vitte mindkét nemzetet. Horvátország 1300 éves történetének legfontosabb eseményeit, mint például az Anjou-korszak, az oszmán terjeszkedés és annak megállítása, a Zrínyiek és a Frangepánok Habsburgok elleni harca, a délszláv egységhez vezető út 1914 és 18 között, az olasz fasiszta és német náci ideológiák hatása az usztasa mozgalomra.
Sokcsevits Dénes részletesen foglalkozik az 1971-es "horvát tavasszal", Josip Broz Tito szerepével a horvát történelemben, a titói jugoszláv állam széthullásával, a függetlenségi háborúval, és mint megjegyezte, a nagyhatalmak délszláv háborús szerepéről nem tud sokat, mivel ezek a levéltári anyagok zároltak, és csak arról értekezett, ami kivülről is látható: a következményekről.
A kutató külön fejezetben foglalkozik a magyarországi horvátok rövid történetével is. A horvátországi kultúra legjellegzetesebb vonásait is tárgyalja és a fotók segítségével hozza még közelebb az olvasóhoz a történelmi városokat, templomokat, a népművészetet.
A Horvátország történetét tárgyaló könyv bemutatóján részt vesz Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, Ivan Bandic budapesti horvát nagykövet, Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója. Molnár Antal, az MTA Történettudományi Intézetének osztályvezetője beszél részletesen a kötetről.