Telt ház előtt zajlott a napokban a Grenor Kft. lakossági tájékoztató sorozatának első része.
Telt ház előtt zajlott a napokban a Grenor Kft. lakossági tájékoztató sorozatának első része. A tervezett bioerőművel foglalkozó fórum parázs hangulatú kérdés és vélemény sorozattal kezdődött és a kft. adatokkal és fényképekkel tűzdelt tájékoztatójával zárult.
A zarkaházi Szily-kastély nagyterme megtelt az érdeklődő és érdekelt szombathelyeikkel, különösen a szentkirályakkal, a Grenor Kft. első lakossági tájékoztatóján, melyet Diószeghy Gergely cégvezető, és a beruházás környezeti tervfejezetét készítő szombathelyi építőmérnök, környezetvédelmi szakmérnök Gregor Zita tartott. Rengeteg szerteágazó felvetés hangzott el a lakosságot, a cég képviselőit, nem kevésbé az újságírókat is komoly erőpróba elé állító bő három órás fórumon, ezeket próbáljuk meg csokorba szedni.
„Korábban kellett volna kezdeni”
A cégvezető megnyitójában reagálva a korábban megjelent a cégnek és az önkormányzatnak címzett nyílt levelekre, elmondta:„Rögtön azzal kell kezdeni a mai beszélgetést, hogy nagyon sajnáljuk, hogy csak ebben a fázisban jut el ez az információ önökhöz, ezt elvétettük, ezért elnézésüket kérjük. Rendkívül fontosnak tartjuk a partneri viszonyt minden érintettel, ezért azt szeretném kérni, hogy kérdezzenek.” – adta át a szót a megjelenteknek.
Lehetne inkább máshol?
A beszélgetés ellenséges hangulatban indult, a Szentkirályiak közül volt, aki a gyereke egészségét féltette, más a száradó ruháit, volt, aki attól tartott, hogy a biomasszával üzemelő erőmű miatt erdőket kell kiirtani, vagy, ha éppen termelik az alapanyagot, akkor az élelmiszertermelésből vonhatják ki a magas aranykorona-értékű földeket. Ugyanekkor más azért aggódott, hogy esetleg a nemrégiben nagy áldozatokkal épített háza veszítheti el az értékét. Többen tették fel azt a kérdést, hogy a beruházó szerint megépülhetne-e máshol is Szombathelyen ez az erőmű?
A Grenor Kft. cégvezetője erre azt a választ adta, hogy az erőművet olyan területre tervezték, amely a hő és villamos áram átadás szempontjából legoptimálisabb, és a helyi rendezési terv szerint is alkalmas erőmű építésére. Ezeknek a feltételeknek jól megfelel meg a Szova ZRt. tulajdonában gazdasági-ipari fejlesztési célú Sárdi-ér úti ingatlan. A tervezésnél az egyik fő szempont, hogy a termelt hőt a legrövidebb úton tudják betáplálni a meglévő távfűtési rendszerbe, mert így a legkisebb a szállítás közbeni hőveszteség. A bioerőmű elkészülte után a város távhőigényének negyven százalékát képes kielégíteni. Amennyiben az erőmű a tervezett helyszínen épül meg, csak egy 900 méteres vezetéket kellene kiépíteni a Mikes utcai hőközpontig, és ugyancsak a közelben található a villamos áram betáplálására alkalmas fogadó hely. (A hőközpont a Mikes Kelemen utcai, ahol jelenleg is egy faaprítékkal üzemelő „kazán” működik.)
Még csak papíron lehet építeni
A szentkirályiak úgy érezték, hogy a fejük felett, a megkérdezésük nélkül döntöttek az erőműépítésről, szinte kész tények elé állították őket. Ez érthetően indulatokat keltett, a beruházó cég képviselője több, erre vonatkozó kérdést is kapott. Diószeghy Gergely elmondta, hogy egyelőre az erőmű elvi építési engedéllyel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy megkérdezték az illetékes építési, környezetvédelmi hatóságoktól, hogy arra a területre, amely a beruházónak a legmegfelelőbbnek tűnik, egyáltalán lehet-e a beruházó által tervezett erőművet építeni. Az elvi építési engedély szerint igen. Az építési engedély megszerzéséhez viszont még számos szakhatóság engedélye szükséges.
„Mindenről tudni akarunk”
A szentkirályiak sérelmezik, hogy nem vonták be őket kezdettől az engedélyezési eljárásba, és – mint azt Kovács Ágnes a Gyöngyöshermán-Szentkirályi Polgári Kör nevében elmondta – nem kaptak időben részletes tájékoztatást a tervezett beruházásról. Kovács Ágnes azt is elmondta, hogy az egyébként nyilvános és a közgyűlés által is tárgyalt környezeti tervfejezethez nehezen jutott hozzá a polgármesteri hivatalban. Diószeghy Gergely erre azt válaszolta, hogy az éppen folyó beszélgetés pontosan ezt a tájékoztatási hiányosságot igyekszik pótolni, illetve amennyiben az egyesület vagy a lakosság kijelöl egy kapcsolattartó személyt (lapunk értesülése szerint ez eddig még nem történt meg), a Grenor Kft. betekintést biztosít neki minden hivatalos dokumentációba.
Jogi szempontok
A polgári kör által megbízott ügyvéd, dr. Hosszú Károly úgy vélte, hogy az engedélyeztetési folyamat során jogi szempontból kifogásolható mulasztások történtek. Elmondta, hogy a „civil szervezet nem állít semmit, tiltakozik, keresi a lehetőségét annak, hogy ezt a beruházást kellően körül tudja járni, és amint ez megtörténik, értesíteni fogjuk a lakosságot.” A Grenor Kft. cégvezetője reagálásában utalt arra, hogy a cég ezen túl törekedni fog a párbeszédre, hogy elkerülhetőek legyenek a tájékozatlanságból adódó félreértések és amennyiben civilek valóban úgy látják, hogy szabálytalanságok történtek, tegyék meg az általuk szükségesnek tartott lépéseket. Felajánlotta, hogy az ügyvéd rendelkezésére bocsátja a beruházással kapcsolatos hivatalos információkat, amelyek esetleg még nem állnak a polgári kör rendelkezésére.
Honnan fúj a szél?
Felszólalók azt is panaszolták, hogy már jelenleg is magasnak érzékelik az őket érő ipari környezetszennyezést, nagy a por, nem tiszta a levegő. Ennek megfelelően kérdésként merült fel, hogy az erőmű hatására mennyivel nőhet a már meglévő szennyezés?
Ekkor jutott szóhoz a szót a környezetvédelmi mérnök, Gregor Zita. Elmondta, hogy a környezeti tervfejezet tartalmazza az erőmű kibocsátását (emisszó, egyszerűbben fogalmazva: az, ami a kéményből kijön), és a környezetében, a levegőterheltségi szint alakulásának modellezését (immisszió).
A mérnök részletes táblázatban és ábrákkal mutatta be, hogy a tervezett erőmű kéményéből kijövő szennyező anyagok mennyiségének a számított értéke (az elhasznált tüzelőanyagot és a technológiát figyelembe véve, a hatályos jogszabályoknak megfelelően számítva) minden környezetterhelő anyag vonatkozásában a határérték alatt marad, mind a kéménynél, mind pedig attól távolodva. (A kijutó anyagok levegőben terjedve „hígulnak”). A meglévő hivatalos levegőterhelési adatokat, és a szélirányt is figyelembe véve Szombathelyt és azon belül Szentkirályt messze a határérték alatti értékben érinti a biomassza erőmű kibocsátása.
Volt természetesen olyan lakossági észrevétel, amely a nulla szennyezést tartaná optimálisnak függetlenül a határértéktől, ami persze nem lehetséges. Az igazi kérdés az, hogy - bár az elméleti számítások és modellek szépek – mekkora lesz valójában a kibocsátás? Ki és hogyan fogja ellenőrizni és számon kérni ezt? A válasz erre az volt, hogy az illetékes szakhatóságok ellenőrzik a határértékek betartását. (Más kérdés, hogy a lakosság megjegyzéseiből arra lehet következtetni, a hatóságok iránt sem túl nagy a bizalom, bizalom nélkül viszont elég nehéz sikerre vinni a legjobb projektet is.)
Ezzel nincs vége
A fórum végére lecsillapodtak a lakosság részéről egyébként érthető indulatok, konkrét kérdéseikre konkrét választ kaptak a kitartóan érdeklődő polgárok. Tekintettel a téma összetettségére, nem kerülhetett sorra minden kérdés, és válasz is csak a kérdések egy részére érkezhetett. Az Alon úgy tudja, azokra az elhangzott kérdésekre, amelyekre ezen a fórumon nem volt idő kitérni, a későbbiekben kapnak választ az érdeklődők. Erre a cég az ajtóra kifüggesztett – a rendezvény videóra rögzítésére a figyelmet felhívó - plakáton is ígéretet tett.
Az újságírónak sem volt könnyű dolga, mivel ez a rendezvény eredetileg az erőmű és a környezet hatását volt hivatva körüljárni. A cégtől kértünk egy olyan diagramot, amely a leghangsúlyosabb kérdésre adhat választ: az erőmű kibocsátására.