Versekről, irodalomról, írásról beszélgettünk Kristóffal.
Édesapád, Rozmán László irodalomtanár. Elsőre úgy gondolnám, tőle származik ez a nagy szeretet az irodalom felé.
Otthonról hoztam mindent, édesapámtól sokat tanultam, tanulok ma is. Öt éves koromban volt az első megmérettetésem, akkor szerepeltem egy celldömölki (Kristóf itt él – a szerk.) rockkarácsonyi műsorban. Az volt a feladatom, hogy elmondjak egy Zelk Zoltán verset, majd apu ölében végighallgassam Fekete István: Karácsonyi látogatók című novelláját. Arra emlékszem, hogy közben elaludtam apukám ölében.
Szerencsés helyre születtél. Celldömölk mellett, Csöngén Weöres Sándor-hagyomány él, Ostffyasszonyfa pedig Petőfihez kötődik.
Igen, az egész életemet áthatja az irodalom. Általános iskolában benne voltam az ottani kultúrkörökben, irodalmi színpadon. Talán ezzel indult minden. Korán megszoktam a szereplést. Volt persze, mikor odamentem apuhoz, hogy segítsen verset tanulni, legtöbbször a versértelmezésben játszott nagy szerepet a szakértelme és tapasztalata. Nyolcadikos koromban már mondtam komolyabb József Attila verseket is.
Jártál korábban is szavalóversenyekre?
Gyerekkorom óta járok versenyekre, de középiskolai évek alatt robbant be rendesen az életembe az irodalom. Kilencedikesként már egyedül készültem. A Nagy Lajos Gimnáziumba jártam, az első emlékezetes megmérettetés a kollégiumok közötti megyei szavalóverseny volt. Itt egy Wass Albert-verssel nyertem, úgy, hogy végzős gimisek is voltak a mezőnyben. Tizenegyedikesként továbbá jártam a Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd” versenyen.
Volt nagyon emlékezetes?
Több is. Egyszer beneveztem a nagykőrösi Arany János Országos és Határon túli Balladamondó Versenyre. Nagy fába vágtam a fejszémet ezzel. A zsűriben volt az egyik nagy kedvencem, Mácsai Pál is. Elszavaltam Arany János: Híd-avatását. Ott ezüst fokozatot kaptam, de Mácsai azt mondta nekem, ezzel érdemes foglalkoznom, ne hagyjam abba.
Ezért folytattad?
Szerepet játszott benne, igen. Még most is, ha motiváció híján vagyok, erre gondolok. A középiskola után Pesten tanultam, akkor volt az első felnőtt kategóriás versenyem. Majd jött a szombathelyi egyetem: magyar-orosz szak, aztán az oroszt otthagytam, cseréltem a történelemre. Az alapszakos végzettségem megvan, jövőre szeretném a mesterképzést megcsinálni.
Az egyetemi éveid meghatározó személye volt Fűzfa Balázs, irodalomtörténész.
Ő az aki pártfogol rajtam kívül még néhány társamat. Rajta keresztül, ebben az időszakban ismerkedtem meg Varga Richárddal, akivel sok közös fellépésünk volt. Az Égig érő ballonkabát nevet viselő irodalomnépszerűsítő programunk általában teltházzal fut. Itt Ricsi gitárral kíséri az általam szavalt verseket, ezeket a tematikus esteket mindig más-más költő köré építjük fel. Varga Bencével, a Zaporozsec frontemberével is gyakran járunk fellépni. Pár hónapja hivatalosan is megalakult az Érintők klubja, Bencével, Fűzfa tanár úrral és Galyas Cintiával. Weöres Sándor, József Attila, Szendrei Júlia műsorunk van. De készülünk egy Csinszka-Léna-Ady Endre előadással is. Fűzfa tanár úr az egyetemi években lehetőséget biztosított arra, hogy sok irodalmi konferencián is részt vegyünk vele. Mint hallgató, adtam elő a gondolataimat neves irodalomtörténészek előtt.
Az Érintők - Varga Bence, Galyas Cinta és Rozmán Kristóf
Az irodalom nagy falat, azon belül mi érdekel?
Az Eszmélet-konferencián (József Attila verséhez kapcsolódva „Sebed a világ?” címmel tartottak irodalomi konferenciát két évvel ezelőtt – a szerk.) például azt elemeztem, hogy szavalja az Eszmélet című verset Jordán Tamás, Latinovits Zoltán és Major Tamás. Hangfelvételeket tanulmányoztam. Ezután egy Koltón rendezett konferencián azzal a témával készültem, hogy a kortárs magyar költők - Tóth Krisztina, Závada Péter, Parti Nagy Lajos - , hogyan olvassák fel saját verseiket. Később a szakdolgozatomban is azt fejtegettem, hogy a versmondás, az előadásmód miként befolyásolja a hallgatóság figyelmét.
Mi kell egy jó versmondáshoz?
Fontos, hogy a szavaló értse, mit mond, és tudja a költőtől kicsit függetlenül kezelni a verset. Én mindig az értelmezéssel kezdem. Sok tényező befolyásolja a jó versmondást: dallam, hangerő, hangsúly, hanglejtés, a tempó, a szünet és még jó néhány egyéb tényező. Hozzátartozik a modorosság is. Akkor a legjobb a szavalás, ha nem érzem kényszeresnek azt, hogy mondom, ha a saját képemre tudom formálni. A természetesség a lényeg.
Melyek a te kedvenc verseid?
Ez nehéz kérdés. Weöres Sándor: Fű, fa, füst, József Attila: Eszmélet, Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk, Radnóti Miklós lenne a következő, de nála bajban vagyok. Két éve még azt mondtam voltam, hogy a Hetedik ecloga, de most nem tudom. Talán még Nagy Lászlót mondanám, tőle pedig a Záróra, fejlövés című mű.
A versmondás különválasztató klasszikus vagy modern formára, stílusra?
A versmondásnak van történetisége: volt a szavalás, a skandálás és a versmondás. De minden szövegfüggő, máshogy mondok Arany Jánost és máshogy kortárs verseket. A versmondónak alkalmazkodni kell a szöveghűséghez, de a stílusát belecsempészheti. A gúny éreztetése vagy a szkeptikusság megmutatása mind ilyen elem, ezek változnak a korral. Latinovits sokat reformált, ő volt az, aki a versmondáson belül a szünet, mint nyelvi eszköz méltóságát visszaemelte.
A mai fiatal generáció mennyire befogadó ilyenekre?
Igen, keveset olvasnak a fiatalok, de a versmondás stagnál. Nem olvasnak se többen, se kevesebben verseket. Ami feltűnő, hogy kevés fiú vesz elő verseskötetet, pedig nem ciki.
Lehet verssel csajozni?
Hát hogyne! Egy lánynak tetszik, ha egy fiú értelmes, olvasott, művelt esetleg tud rögtönözni fejből egy verset. Tudom, én elfogult vagyok ezen a téren, de az irodalommal nagyon is lehet csajozni.
Te is írtál, írsz verseket.
Először mindenki az íróasztalfióknak ír, nálam is így volt, aztán jöttek a szerelmes versek. A gimi után adtam be versíró pályázatra verset, aminek éppen Fűzfa Balázs volt az elnöke. Az egyetem alatt írtam már komolyabbakat. A BÁR című folyóiratban jelentek meg közben verseim.
Kristóf a NyME-SEK és a Weöres Sándor Színház fúziós darabjában,
A hemzsegő szívekben.
Fotó: WSSz/ Mészáros Zsolt
A „12 legszebb magyar vers” egyik átirata, parafrázisa hozzád kötődik.
Nagy László: Ki viszi át a szerelmet? című versét írtam át. Most fejeztem be legutóbb egy Parti Nagy Lajos parafrázist.
Hova tart most az irodalom?
Attól függ, hogy a kitűzött célokból mi teljesül, amit befolyásol, hogy az irodalomoktatással mi lesz a jövőben. A nyelv is állandóan változik, de mi változtatjuk meg. Hogy mitől válik egy nyelvi stílus trendivé és mi épül be a köznyelve, teszi a nyelvet egy élő folyamattá. A kortárs írók – Simon Márton, Závada Péter-, költők miatt irodalmat is újra meg lehet szerettetni a fiatalokkal, a változó nyelv miatt.
Az emberek mennyire fogékonyak a kortárs irodalomra?
Szerencsére egyre jobban. Pár éve hódító útjára indult a slam poerty is, Szombathelyen is van slam-csapat. Ez nagyon jól népszerűsíti az irodalmat. Ez nem magas fokú irodalom, de löketnek nagyon jó. A slam poerty egy interaktív műfaj, a zenei aláfestés segíti a vers megértését.
Mi az a slam poetry?
A Slam Poetry a múlt század nyolcvanas éveinek közepén jelent meg, mint önálló előadói műfaj, a Spoken Word versengő formájaként, Marc Kelly Smith („Slampapi”) kezdeményezésére. Ez egy modern költészeti stílus, amely csakis szóban és leginkább élőben hatásos. Nem versfelolvasás, mert első hallásra is érthető a szöveg és többnyire fejből mondják, színpadi elemekkel tarkítva. Nem színházi előadás, mert nincs előzetes forgatókönyv, bárki felmehet a színpadra. Nem rap, mert nincs alatta zene és nem is szükséges a kötött ütemes lüktetés.
Kicsit mégis rap, mert az utca nyelvén szól, aktuális témákról, hétköznapi emberektől, hétköznapi embereknek. Kicsit mégis színház, mert az egyes versek előre megtervezettek, begyakoroltak és az előadók a szavakon kívül egész testüket is bevethetik. Kicsit mégis vers, mert többnyire van benne rím, hasonlat, metafora és egyéb költészeti elemek.
Forrás: slampoerty.hu
Mivel foglalkozol most, milyen témák érdekelnek?
Most József Attilás, melankolikus állapotban vagyok. Tizenkét verset kell tőle megtanulnom, ebből kifolyólag a verseim is hasonló hangulatúak. Két Gabriel García Márquez könyven vagyok túl, most ő hatott rám.
12 legszebb magyar vers előadás közben nyáron, az Iseumban
Neked a magyar nyelv, a magyarság mit jelent?
Egész nap ezzel foglalkozom, úgyhogy mindent. Nem tudnék külföldre költözni, de nem is érzem úgy, hogy el kellene mennem. Magyar irodalmat és magyar nyelvet szeretnék tanítani majd középiskolában. Én biztos, hogy máshogy fogok irodalmat tanítani, de nem szeretném abbahagyni a fellépéseket sem. Az Érintőkkel folyamatosan vannak fellépéseink, Ricsivel tavaszra pedig Petri György-esttel készülünk.
Rozmán Kristóf: A Színészkirályhoz
A szobám ablakában ültem,
néztem, hogy halkul el a tavaszi táj.
Még lázas emlékektől hevülten
reszketve kérdeztem: „Hol vagy már?”
Az eső koppanva ridegen hullott,
mint Pokol porába a bűnös lélek,
s én ártatlan kerestem egy zugot,
hol kérdésemre választ lelek.
Bolyongva az illúziók tengerében
árva, s kusza képek közt botolva,
eltévedt villám vakító fényében
leltelek meg, Te irigy mogorva.
Véresen feküdtél a mozdony alatt,
de mosoly húzódott drága arcodon.
Fent vagy e, vagy a földnek alant,
mindegy. Te már az igazat álmodod.
Lopott pillanatok, s édes hangod
marad számomra a szörnyű vigasz,
de szád holtodban már dadog,
s lázasan, rettegve kérdi: „Ki az?”
Csak én vagyok, én emlékezek,
aludj csak, te fergeteg Király,
s álmodban a szeretett rímeket
mondjad, verseld, szavald tovább.
Budapest, 2011-03-17