Hétfőn este az ország tíz helyszínén köszöntötte gálahangverseny az új alkotmányt. Puskás Tivadar ünnepi köszöntője és Smidéliusz Bence fotói.
Hétfőn este az ország tíz helyszínén köszöntötte gálahangverseny az új alkotmányt.
Húsvéthétfőn délben a köztársasági elnök aláírta az országgyűlés által április 18-án elfogadott és 2012. január elsejétől hatályos alaptörvényt, az új alkotmányt.
Este tíz helyszínen tartottak ünnepi gálahangversenyt. A budapesti (Művészetek Palotája) és kolozsvári mellett további nyolc vidéki városban – köztük Szombathelyen – csendült fel egyidőben, hét órai kezdéssel Kodály Zoltán 1923-ban, megrendelésre írt műve, a Psalmus Hungaricus.
Világhírű zeneszerzőnk a magyar zsoltárt - Kecskeméti Vég Mihály 1561 és 1567 között készült versfordításait felhasználva - Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára komponálta.
Szombathelyen a Vásáry Tamás által dirigált művet a Savaria Szimfonikus Zenekar és Veszprém Város Vegyeskara közösen adta elő a Bartók Teremben. A est második részében is Kodály-kompozíció hangzott el nálunk, a Galántai táncok.
Puskás Tivadar, Szombathely polgármesterének ünnepi köszöntője
Excelenciás Püspök Úr!
Miniszter Úr!
Államtitkár Úr!
Kormánymegbízott Úr!
Elnök Úr!
Képviselő Hölgyek és Urak!
Hölgyeim és Uraim!
Húsvét van.
Húsvét, a feltámadás és az újjászületés ünnepe. Húsvét, amikor az Élet győzelmet arat a Halál felett. Húsvét a tavasz és a jövő ünnepe.
Húsvét, amely mostantól minden magyar számára az új Alaptörvény megszületését is jelenti. Azt, hogy most lezárult a 20 évvel ezelőtti rendszerváltozás óta eltelt átmeneti időszak.
A magyar választók akaratából és felhatalmazásával elérkezett az idő, hogy az Országgyűlés törlessze adósságát a nemzet felé, és megalkossa Magyarország új alaptörvényét. A választók 2010 tavaszán alkotmányozási kötelezettséget róttak ránk. S Magyarország Alaptörvénye széleskörű nemzeti konzultáció után megszületett. Alaptörvényünk Európában egyedülálló módon tartalmazza az Európai Unió Alapjogi Chartájában megfogalmazott alapelveket is, tehát modern és a jövőbe tekintő is.
Magyarország Alaptörvényének vitájában, a Parlamentben elhangzott hozzászólásom néhány sorát idézem.
„Felemelő érzés olyan vitában részt venni, amely Magyarország jövőjét meghatározza. Felemelő érzés olyan tervezetről beszélni, amely úgy kezdődik, hogy Isten, áldd meg a magyart, és úgy végződik, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. Felemelő érzés olyan tervezetről beszélni, amelyben az szerepel, hogy büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, hazánkat a keresztény Európa népévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Felemelő érzés olyat olvasni, hogy valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság; valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki; valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család, a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit, a szeretet.
Az Alaptörvény utolsó mondata 1848 szellemét idézi, a 12 pont második mondata: "Legyen béke, szabadság és egyetértés". Adja Isten, hogy így legyen!” – fejeztem be akkor felszólalásomat.
2011. április 18. 15 óra 13 perc 30 másodperc. A Magyar Országgyűlés elfogadta Magyarország Új Alaptörvényét. Történelmi a pillanat. Képviselőtársaimmal együtt állva tapsoltuk meg az új korszak kezdetét. S elénekeltük a Himnuszt.
Isten áldd meg a magyart! – hangzott. S ez új Alaptörvényünk első sora is.
Ma, 2011. április 25-én, 19 órakor 10 magyar városban hangversennyel tisztelgünk Magyarország új Alaptörvénye előtt. Büszke vagyok arra, hogy e 10 város egyike Szombathely. Köszönet érte minden szombathelyinek, hogy munkájával, magatartásával, kultúrájával és értékeivel rászolgálhattunk e mostani megtiszteltetésre!