Az év második felében 7 százalék közelébe süllyedhet a jelenleg 7,6 százalékos munkanélküliségi ráta az Erste és a Takarékbank elemzői szerint, akik egyben a foglalkoztatás további bővülésére számítanak.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában, a Központi Statisztikai Hivatal frissen közölt munkaerő-piaci adatait elemezve kifejti: a szezonális hatások és a javuló munkapiaci kilátások miatt 2015 második felében 7 százalék alá mérséklődhet a munkanélküliségi ráta. A Takarékbank prognózisa szerint idén a korábban várt 7,3 százaléknál is alacsonyabb szintre, 7,2 százalékra csökkenhet az éves átlagos munkanélküliség a tavalyi 7,7 százalékról. A közfoglalkoztatás erősebb növekedése esetén a munkanélküliségi ráta alacsonyabb is lehet - tette hozzá a szakértő.
Kiemelte: biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik.
A várakozásokkal összhangban csökkent 7,6 százalékra a munkanélküliségi ráta február-áprilisban az előző háromhavi átlagos 7,8 százalékról, ami megfelel a szezonális hatásoknak, valamint tükrözi a kedvező munkapiaci folyamatokat. A szezonális hatásoknak megfelelően nőtt, 23 600-zal a foglalkoztatás a január-márciusi átlaghoz képest, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi - véli az elemző.
Suppan Gergely szerint a dinamikusan növekvő reálgazdaság és közelmúltbeli beruházások is hozzájárultak a foglalkoztatottság bővüléséhez, mivel túlnyomó részben a nem közfoglalkoztatás keretében dolgozók létszáma emelkedett.
A szakértő kifejtette, hogy az idei első negyedévben a foglalkoztatás csaknem 80 ezres növekedésén belül a nem közfoglalkoztatás keretében munkát vállalók száma 84 800-zal emelkedett, míg a közfoglalkoztatás keretén belül 5400-zal csökkent a létszám, így a foglalkoztatás növekedését teljes egészében a növekvő munkaerő kereslet okozta.
Suppan Gergely elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy továbbra is dinamikus növekedést mutat az ipari foglalkoztatás, ahol az első negyedévben 43 ezerrel nőtt a létszám, ezen belül a feldolgozóiparban 24 400-zal, az építőiparban pedig 20 200-zal. A szolgáltatások területén 53 ezerrel nőtt a létszám, ezen belül a piaci szolgáltatók 8300-zal csökkentették, a közszolgáltatók 61 400-zal növelték a foglalkoztatottak számát. Kedvező, hogy a növekedésen belül 67 700-zal a hazai foglalkoztatás bővült, míg a külföldön dolgozók száma kisebb mértékben, 11 600-zal nőtt írta a szakértő.
Barczel Vivien, az Erste makroelemzője az MTI-nek elmondta, hogy az első negyedévhez képest 0,2 százalékponttal mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami a szezonális hatásoknak, a mezőgazdasági idénymunkák áprilisi elindulásának köszönhető. Ő is úgy vélte, hogy az év utolsó hónapjaira 7 százalék körüli szintre csökkenhet a munkanélküliségi ráta, ezzel párhuzamosan pedig a foglalkoztatási ráta is nő majd.
Az elemző kifejtette, hogy az Erste is 7,6 százalékos munkanélküliségi rátát várt február-áprilisra. A ráta éves szintű, 0,5 százalékpontos csökkenése összhangban van a gazdaság bővülésével, valamint a versenyszektoros foglalkoztatás bővülésével - emelte ki.
MSZP: a kormány bűvészmutatványai nélkül minimum 10 százalék lenne a munkanélküliségi ráta
Ezt Gúr Nándor, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője közölte az MTI-vel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki foglalkoztatási adatait értékelve. Hozzátette: a Fidesz ötéves kormányzása alatt több mint 400 százalékkal növelte a közfoglalkoztatottak számát és több százezer ember nevét kihúzta a munkanélküli nyilvántartásból. Álláspontja szerint a közfoglalkoztatás csúcsra járatása nem oldja meg a 4 millió létminimum alatt élő ember életét és nem oldja meg a több mint félmillió külföldre menekült magyar életét sem.
Gúr Nándor kitért arra, hogy az MSZP a közmunkaalapú társadalom helyett a tisztességes megélhetést biztosító munkahelyekre és munkabérekre alapozná Magyarország jövőjét. Emlékeztetett, az MSZP a nemzeti béremelés programjára tesz javaslatot: a nettó százezer forintos minimálbért célzó javaslatukat és a közszférában szükséges 50 százalékos béremelésről szóló indítványukat már a kormány által beterjesztett "cserbenhagyás költségvetéshez" benyújtják.
A KSH csütörtökön azt közölte, hogy a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 141 ezer volt február-áprilisban, 73 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak közül 4 millió 109 ezren tartoztak a 15-64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 1,7 százalékponttal 62,8 százalékra emelkedett.