Hirdetés

A magyar munkavállalók zöme kevesli a kivehető szabadnapok számát

2019.08.18

Mennyi szabadság jár egy évben?

Hirdetés

A magyar munkavállalók 48 százaléka kevésnek találja az egy évben kivehető szabadnapok számát, mindez kedvezőtlen változás a 2014-es adatokhoz képest, amikor a dolgozók 40 százaléka vélekedett hasonlóan - derül ki a Profession.hu által 1000 ember bevonásával készített idei, online, reprezentatív felmérésből.

A válaszadók 24 százaléka teljes mértékben, 53 százalékuk döntően, a dolgozók egyötöde pedig kisebb részben, de meghatározhatja, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát.  A megkérdezettek 4 százaléka viszont azt nyilatkozta, hogy nincs beleszólása a kérdésbe. 

Minimálisan ugyan, de mérséklődött azok száma, akik azt jelezték, hogy főnökeik nem engedik meg kivenni azokat a napokat, amelyeket maguk választottak: idén erről a problémáról a válaszadók 49 százaléka számolt be, 2014-ben még 53 százaléka.

A felmérés szerint a dolgozók 21 százaléka került már kellemetlen helyzetbe azért, mert felettese ugyan engedélyezte a szabadságot a kívánt napokra, ám azt végül visszavonta. Hozzátették, hogy a 2014-es felmérésben a válaszadóknak viszont még közel 30 százaléka számolt be ugyanerről a problémáról. 

Ugyanakkor megjegyezték, hogy érdemi előrelépés történt a munka miatt kényszerű szabadság-megszakításoknál. Ezt támasztja alá, hogy míg a 2014-es felmérésben a dolgozók 41 százaléka, idén már csupán a 33 százalékuk mondta azt, hogy került már ilyen helyzetbe.

A válaszok alapján csökkent a bennragadt szabadnapok száma, ám a kutatásban résztvevők 17 százaléka a szabadnapjai több mint 60 százalékát nem tudta felhasználni. Az ilyen esetek magyarázata jellemzően hasonló maradt az elmúlt öt évben: az egyik az elvégzendő munka mennyisége, a másik a helyettesítés megoldatlansága.  

A kutatás egyik érzékeny kérdése volt, hogy mennyien vannak azok, akik csupán papíron mennek szabadságra, vagyis valójában munkával töltik el ezt az időt is.

A munkavállalók 41 százaléka jelezte, hogy előfordult már vele ilyen, mindez pedig számottevő fejlődés az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest, amikor a dolgozók 53 százaléka számolt be hasonló helyzetről.

A szabadság alap- és pótszabadságból áll.

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, a pótszabadságokat, illetve azok mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Életkor után járó pótszabadság – először abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor a szükséges életkort betöltötte -

a 25. életévtől 1 munkanap -
a 28. életévtől 2 munkanap -
a 31. életévtől 3 munkanap -
a 33. életévtől 4 munkanap -
a 35. életévtől 5 munkanap -
a 37. életévtől 6 munkanap -
a 39. életévtől 7 munkanap -
a 41. életévtől 8 munkanap -
a 43. életévtől 9 munkanap -
a 45. életévtől 10 munkanap

Gyermek után járó pótszabadság – először a gyermek születésének évében, utoljára abban az évben, amikor 16. életévét betölti; mindkét szülőt megilleti - egy gyermek után 2 munkanap - két gyermek után 4 munkanap - kettőnél több gyermek után 7 munkanap

Forrás: A munka törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezése