Hirdetés

MNB: 15 év feletti futamidejű állampapírokat vásárol a jegybank

MTI

2020.07.21. 16:55

Ma a Monetáris Tanács 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Hirdetés

Az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását - írta a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi ülésről kiadott indoklásában, miután 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó változatlanul hagyásával. Döntöttek arról is, hogy a jegybank 15 év feletti futamidejű állampapír-vásárlásba kezd.

Ezúttal is hangsúlyozták, hogy a jelenlegi, gyorsan változó környezetben kiemelten fontos, hogy a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nullaközeli tartománytól. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező adatokat és az inflációs kilátások változását. A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési hitelprogram Hajrá!-n és a Növekedési kötvényprogramon keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést - írták.

A júniusi kamatcsökkentés tartósan megjelent a hozamgörbe rövidebb szakaszán, ugyanakkor monetáris politikai szempontból kiemelt jelentőségű, hogy az alapkamat csökkentésének hatása a hozamgörbe hosszabb szakaszán is érvényesüljön - mutatnak rá az indoklásban. Így a monetáris transzmisszió javítása érdekében a tanács a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz és az állampapírvásárlások közötti átcsoportosításról döntött: a hosszú, 15 év feletti szegmensben, korlátozott mennyiségben állampapír-vásárlásokat hajt végre. A lépés a monetáris transzmisszió javítása mellett az államadósság lejárati szerkezetének hosszabbítását is támogatja. A tanács az állampapír-vásárlási programra továbbra is védőhálóként tekint, amelyet a szükséges esetben és a szükséges mértékben kíván használni - írták.

A makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják - mutat rá a testület. A júniusi Inflációs jelentés előrejelzése alapján a hazai gazdaság idei teljesítménye a korábban vártnál mérsékeltebben alakul, miközben az inflációs kilátások tartósan lefelé mozdultak el.

A magyar gazdaságot stabil fundamentumok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány. Az első negyedévben a hazai GDP növekedése 2,2 százalékra lassult éves összevetésben, a magyar gazdaság eurozónához viszonyított növekedési többlete azonban így is jóval meghaladta az elmúlt években elért 3 százalékpont körüli értéket - hangsúlyozza a testület.

A tanács továbbra is arra számít, hogy a makrogazdasági adatokat idén jelentős változékonyság és kettősség fogja jellemezni. A GDP második negyedévi jelentős visszaesését követően, a harmadik negyedévtől a gazdasági növekedés helyreállása várható. A hazai GDP 2020-ban szerény ütemben növekedhet: 2020-ban 0,3-2 százalék, 2021-ben 3,8-5,1 százalék, míg 2022-ben 3,5-3,7 százalék lehet a bővülés mértéke. A gazdaság második félévi gyors, "V" alakú kilábalásának feltétele az állami beruházások felfutása és a vállalati hitelezés bővülése - mutatnak rá.

A monetáris tanács arra számít, hogy a költségvetés idei hiánya a korábbi évekhez képest emelkedik, azonban nemzetközi összehasonlításban alacsony marad. Az államadósság-ráta átmenetileg növekszik, majd a gazdasági növekedés gyors helyreállításával párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg várhatóan 2020-ban is mérsékelt hiányt mutat, azonban a finanszírozási képesség tartósan pozitív marad. Az ország külső adósságrátái tovább mérséklődnek.

Mint a testület megállapítja, a koronavírus-járvány következtében a magyar gazdaságban is erős dezinflációs hatások jelentek meg. A fogyasztóiár-index az év eleji átmeneti emelkedést követően gyorsan visszatért a jegybanki toleranciasávba, majd májusban annak alsó széléig csökkent. 2020 júniusában az infláció 2,9 százalékra emelkedett, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció nem változott az előző hónaphoz képest. A fogyasztóiár-index emelkedését elsősorban az üzemanyagok árindexének részben bázishatások miatt bekövetkező növekedése magyarázta. A beérkező inflációs adatok az MNB várakozásaival összhangban alakultak.

A koronavírus-járvány a globális nyersanyagpiacokon az élelmiszer- és az olajárak számottevő ingadozását okozza, emiatt a hazai infláció erős változékonysága előretekintve is fennmarad - állapítja meg a testület. A következő hónapokban az infláció átmenetileg emelkedik, majd ezek kifutásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik. A tanács szerint a visszafogottabb külső inflációs környezet mellett a korábbi évekhez képest gyengébb hazai kereslet is egyre inkább fékezi az inflációs alapfolyamatokat. Az erős dezinflációs hatások mellett az adószűrt maginfláció 3 százalék alá csökken: 2020-ban 3,3-3,5, majd 2021-ben 2,6-2,7 százalékon alakul.

A hazai pénzpiaci kondíciók az előző kamatdöntés óta vegyesen alakultak. A forint a feltörekvő piaci devizákhoz hasonlóan gyengült az euróval szemben. Az állampapírpiaci hozamok az 5 éves lejáratokig mérséklődtek, míg a hosszabb, különösen a 10 év feletti lejáratokon emelkedtek.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve augusztus 5-én, 14 órakor jelenik meg.