A belföldi vándorlás 2024-ben is komoly különbségeket mutat: Pest vármegye és az agglomeráció népessége tovább nő, míg vidéki térségek elnéptelenednek. Részletes adatok a KSH alapján.
A 2024-es adatok alapján továbbra is jelentős területi különbségek jellemzik a magyarországi belföldi vándorlást. Míg egyes vármegyék lakossága dinamikusan nő, addig más régiók szinte folyamatosan veszítik el lakosaikat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben több mint 240 ezer fő változtatott lakóhelyet országon belül. Ez mintegy 10%-kal magasabb a 2023-as 220 ezres számnál, ám még így is elmarad a 2021-es csúcstól, amikor 307 ezren költöztek új helyre.
A vándorlás legfőbb célpontja továbbra is Pest vármegye, amely 2024-ben több mint 42 ezer beköltözőt vonzott. A sorrendben Budapest (30 ezer fő) és Borsod-Abaúj-Zemplén (17 500 fő) követi.
Ezzel szemben Tolna (5000 fő), Nógrád (5200 fő) és Vas vármegye (6200 fő) maradtak a lista végén a legalacsonyabb beköltözési számmal.
Bár Budapest a második legtöbb beköltözőt fogadta, mérlege mégis negatív: közel ezerrel többen távoztak, mint ahányan érkeztek. Ez a tendencia már tíz éve tartós, és jól mutatja az agglomerációs zóna elszívó erejét.
Pest vármegye profitált a leginkább: 2024-ben 5800 fős pozitív szaldót könyvelhetett el.
A következő kedvező mérleggel rendelkező térségek:
Győr-Moson-Sopron: +1500 fő
Fejér vármegye: +1100 fő
Ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék több mint 2500 fős nettó elvándorlást szenvedtek el.
2015 és 2024 között a belföldi vándorlás eredményeként:
Pest vármegye lakossága több mint 114 ezerrel nőtt, mivel több mint 500 ezren költöztek oda, míg kevesebb mint 400 ezren hagyták el.
Budapest lakossága közel 45 ezer fővel csökkent a belföldi vándorlás következtében.
Borsod és Szabolcs esetében mintegy 30 ezer fős népességcsökkenés tapasztalható.
A belső vándorlás hatással van az ingatlanpiacra is. Ahol magasabb a beköltözési kedv, ott a kereslet élénkül, ez pedig árnövekedéshez vezet. E folyamatokat a munkaerőpiaci lehetőségek is befolyásolják.
A népességkoncentráció következményeire válaszul született meg a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely lehetőséget ad az önkormányzatoknak a beköltözés vagy ingatlanszerzés korlátozására is.
A jelenlegi tendenciák alapján egyes térségek hosszú távon elnéptelenedhetnek, míg más helyeken túlnépesedéshez és infrastruktúra-problémákhoz vezethet a növekedés. A belső vándorlás nem csupán demográfiai kérdés, hanem gazdasági és társadalmi kihívás is.