Egy friss kutatás szerint 2025-ben az import rendelések aránya elérheti a magyar e-kereskedelem 24 százalékát, miközben a külföldi platformok gyorsabban növekednek, mint a hazai szereplők.
2025-ben a magyar e-kereskedelmi piac volumene elérheti a 2100 milliárd forintot, miközben az import rendelések – főként kínai platformokról – akár a teljes forgalom 24 százalékát is kitehetik. A PwC szerint a globális szereplők térnyerése, az árverseny és az AI-alapú megoldások alapjaiban formálják át a piacot.
A magyar e-kereskedelemben az import rendelések aránya 2025-ben elérheti a 24 százalékot, derül ki a PwC Magyarország Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásából. A főként Kínából érkező rendelések volumene 20–22 százalékkal nőtt egy év alatt, miközben a belföldi online kereskedők forgalma csupán 6–7 százalékos növekedést mutatott.
Ez a különbség jól jelzi, hogy a nemzetközi platformok egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hazai online piacból.
A PwC idei második felmérése szerint:
a magyar online költés 2025-ben elérheti a 2100 milliárd forintot,
ez 8 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest,
a vásárlók több mint 120 millió online rendelést adhatnak le, szintén 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Kiemelés:
A piac bővülése folytatódik, de üteme már nem haladja meg jelentősen a teljes kiskereskedelmi piac növekedését.
A kínai hátterű Temu már 2,1 millió magyar vásárlót szolgál ki, ezzel:
a rendelésszám,
valamint az átlagos kosárérték alapján is
a legnagyobb online kereskedővé vált Magyarországon.
A PwC szerint a globális platformok agresszív árképzéssel és személyre szabott marketinggel erősítik pozíciójukat, ami komoly nyomást gyakorol a hazai szereplőkre.
A kutatás alapján a magyar online kereskedők a következő tényezőket tartják a legnagyobb akadályoknak:
vásárlóerő csökkenése - 82 százalék,
marketingköltségek emelkedése - 74 százalék,
külföldi e-kereskedők térnyerése - 62 százalék.
Bár a vásárlók alig egyharmada számít rendszeres online vásárlónak, ez a csoport adja:
a csomagforgalom 76 százalékát.
Ez tovább növeli a versenyt a lojális, gyakran rendelő ügyfelekért.
A logisztikai és fizetési megoldások terén is markáns változások láthatók:
közel 10 ezer csomagautomata érhető el Magyarországon,
a vásárlók 41 százaléka ezt az átvételi módot választotta 2025-ben,
az előre fizetett rendelések aránya megközelíti az 50 százalékot,
az utánvétes fizetés folyamatosan visszaszorul.
Ezzel párhuzamosan a mesterséges intelligencia szerepe is erősödik:
már minden tizedik online vásárló használ AI-t termékinformációk keresésére vagy döntéstámogatásra.
Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi tanácsadási csapatának vezetője szerint a Black Friday és a karácsonyi szezon rekordköltései továbbra is meghatározóak, ugyanakkor a következő évek fő trendjei lesznek:
AI-alapú ajánlórendszerek,
adatvezérelt marketing,
mobil- és gyorskereskedelem,
fenntarthatóság és ESG-szempontok.
Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC vezető menedzsere hangsúlyozta:
a külföldi piacnyitás nem luxus, hanem szükségszerűség. Azok a kereskedők, akik nem építkeznek régiós szinten, könnyen elveszíthetik forgalmuk egy részét, míg a nemzetközi jelenlét stabilabb és diverzifikáltabb bevételt biztosíthat.