2025-ben csökkent a befektetési célú lakásvásárlások aránya, miközben a befektetők eladásban aktívak maradtak. 2026-ban újra erősödhet a befektetői aktivitás, fókuszban a jó lokáció és a stabil bérbeadhatóság.
2025-ben visszaesett a befektetési célú lakásvásárlások aránya, miközben az eladói aktivitás erős maradt. A befektetők főként kisebb, jól kiadható lakásokat kerestek, Budapest továbbra is kiemelt célterület. 2026-ban ismét növekedhet a befektetői jelenlét, de célzottabb, óvatosabb tranzakciókkal.
A befektetési célú ingatlanvásárlások aránya 2025-ben országosan átlagosan 23% volt, azonban az év eleji közel 27%-ról az év második felére 21% alá csökkent. A visszaesést a tartósan magas kamatkörnyezet, az áremelkedés és a romló hozam-kockázat arány együttesen magyarázza.
A befektetők vásárlóként visszafogottabbak voltak, ugyanakkor eladóként aktívak maradtak: sokan inkább a korábban megszerzett ingatlanokon realizálták a nyereséget. A befektetők fókusza közben egyre inkább a kisebb, jól kiadható lakásokra helyeződött: a vásárlások medián alapterülete 55 m², a medián vételár 40-45 millió forint körül alakult.
Területileg továbbra is Budapest dominált, ahol a tranzakciók mintegy 35%-a kapcsolódott befektetési célhoz. Korosztályos bontásban a 20-30 évesek körében alig jelent meg a befektetési motiváció, míg a 40 év felettiek vásárlásainak több mint harmada befektetési célú volt.
Az év második felében az Otthon Start Program a belépő szegmensben erősítette a saját célú keresletet, ami Budapesten szűkítette a befektetők lehetőségeit. Ezzel párhuzamosan nőtt a korábban befektetési céllal szerzett ingatlanok eladási aránya is, vagyis többen az élénkülő keresletet használták ki kiszállásra.
A várakozások szerint 2026-ban a befektetők mozgásterét az infláció mérséklődése és a támogatott hitelprogramok alakíthatják, miközben a döntéseknél továbbra is a jó lokáció, a stabil bérbeadhatóság és a kiszámítható hozam lehetnek a kulcstényezők.