2025-ben a nagyvárosok 25–30 km-es körzetében nőtt a lakosság, miközben a kisebb települések többsége fogy. Elemzés az ingatlanpiac új trendjeiről.
2025-ben a magyar ingatlanpiacon a nagyvárosoktól 25-30 kilométerre fekvő települések váltak a népességnövekedés fő nyerteseivé. Ezeken a területeken a lakosság több ezer fővel nőtt, mivel az alacsonyabb ingatlanárak és az elfogadható ingázási távolság együttesen vonzó alternatívát kínálnak a városi élethez képest.
A nagyvárosoktól mért 25-30 kilométeres távolság vált az ingatlanpiac egyik legfontosabb választóvonalává 2025-ben. Az ezen belüli településeken nőtt a lakosság, míg a távolabbi községek és nagyközségek többségében csökkenés volt tapasztalható.
Az ingatlan.com elemzése szerint - amely a 2026. január 1-jei hivatalos népességi adatokon alapul - ez a zóna egyre meghatározóbb szerepet tölt be a lakáspiacon.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint:
a 25-30 km-es körzetben fekvő községek lakossága
3100-3350 fővel nőtt egyetlen év alatt
Ugyanakkor a szakértő hangsúlyozta, hogy ezen távolságon túl a kisebb települések népességmegtartó képessége jelentősen romlik.
A 25-30 kilométeres sáv több szempontból ideális kompromisszumot kínál:
Elfogadható ingázási távolság
Jelentősen alacsonyabb ingatlanárak
Nyugodtabb, élhetőbb környezet
Az árkülönbség különösen jelentős:
akár 30-80%-kal olcsóbb lakóingatlanok
ez sok esetben milliós vagy tízmilliós megtakarítást jelent a vásárlóknak
A lakosságszám-növekedési toplistát elsősorban agglomerációs települések vezetik, például:
Biatorbágy
Göd
Gárdony
Velence
Utóbbi két település esetében fontos tényező, hogy bár Budapesttől valamivel távolabb helyezkednek el, Székesfehérvár közelsége is erősíti vonzerejüket.
A trendek alapján Pest vármegye szerepe tovább erősödött:
2025-ben több mint 3139 fővel nőtt a lakosság
a növekedést a folyamatos kiköltözési hullám hajtja
Ez jól mutatja, hogy a főváros környéki települések továbbra is az ingatlanpiac motorjai.
A népességcsökkenési lista élén:
budapesti kerületek
megyei jogú városok
állnak, ahonnan sokan az agglomerációba költöznek.
Ugyanakkor három fővárosi kerület mégis növekedést mutatott:
XIII. kerület
VI. kerület
I. kerület
XIII. kerület: újépítésű lakóprojektek növelték a lakosságot
VI. kerület: az Airbnb-szabályozás miatt több lakás vált állandó lakóhellyé
I. kerület: az átlagosnál több beköltözőt regisztráltak
A szakértő szerint Budapest népességének csökkenése nem véletlen:
a folyamatos drágulás miatt egyre többen keresnek olcsóbb alternatívát
az agglomeráció így egyre erősebb vonzerőt jelent
A 2025-ös adatok egyértelmű trendet rajzolnak ki:
a 25-30 km-es zóna az ingatlanpiac kulcsterülete lett
az agglomeráció növekszik, a távolabbi települések viszont veszítenek népességükből
a lakásárak és az ingázási lehetőségek együtt formálják a költözési döntéseket
Ez a folyamat várhatóan a következő években is meghatározza majd a magyar ingatlanpiac alakulását.