Élénkült a magyar ingatlanpiac 2026 februárjában: nőtt az adásvételek száma, miközben a lakáshitelezés megduplázódott. Mutatjuk, hogyan alakultak a lakásárak Budapesten és vidéken.
A Duna House adatai szerint 2026 februárjában élénkült a magyar ingatlanpiac: az adásvételek száma 14,5 százalékkal nőtt januárhoz képest, miközben a lakáshitelezés volumene elérte a 250 milliárd forintot. A lakásárak Budapesten és vidéken is emelkedtek.
A januári visszafogottabb időszak után februárban ismét erősödött a hazai ingatlanpiac. A Duna House friss ingatlanpiaci barométere szerint az adásvételek száma 14,5 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest, így országosan 8769 lakóingatlan-adásvétel zárult le.
A lakáspiaci aktivitás növekedésével párhuzamosan a hitelpiac is jelentősen felpörgött. A februárban kihelyezett lakáshitelek volumene 250 milliárd forintot ért el, ami több mint kétszerese a tavaly februári összegnek.
A piaci folyamatok mögött eltérő tényezők állnak a fővárosban és a vidéki régiókban.
Vidéken az állami lakástámogatási programok, köztük az Otthon Start program érezhetően növelték a keresletet. Ennek hatására jelentősen nőtt az első lakásukat vásárlók aránya, amely 26 százalékról 38 százalékra emelkedett.
A vidéki vásárlók többsége továbbra is a 30–50 év közötti korosztályból kerül ki, ugyanakkor az állami ösztönzők fiatalabb vevőket is a piacra tereltek.
Budapesten ezzel szemben a befektetési szempontok dominálnak. A statisztikák szerint az eladók 38 százaléka korábban befektetési céllal vásárolt ingatlanát értékesíti, vagyis készpénzzé teszi ingatlanvagyonát.
A februári tranzakciók alapján a 40–60 négyzetméter közötti lakások voltak a legkeresettebbek.
Ez a trend egyaránt megfigyelhető volt:
Budán
Pesten
valamint az országos piacon is (Közép-Magyarország kivételével).
A fővárosban a legtöbb adásvétel az 1,2–1,6 millió forintos négyzetméterár-kategóriában történt.
Országos szinten 650 ezer forint körül húzódik a fontos árhatár: az ennél alacsonyabb ársávokban csökkent, míg a magasabb árkategóriákban nőtt az értékesített ingatlanok aránya.
Az adatok szerint a panellakások ára egy év alatt számottevően nőtt.
Az ország keleti részén a panellakások átlagos négyzetméterára:
640 ezer forintról 812 ezer forintra emelkedett
Nyugat-Magyarországon:
619 ezer forintról 679 ezer forintra nőtt
A használt téglalakásoknál is emelkedés látható.
Kelet-Magyarországon: 391 ezer → 398 ezer Ft/m²
Nyugat-Magyarországon: 423 ezer → 504 ezer Ft/m²
A vidéki piacokon a vevők általában mérsékelt alkuval tudtak vásárolni:
panellakásoknál 4–5 százalék,
téglalakásoknál 6–8 százalék volt az átlagos engedmény.
A fővárosban továbbra is jelentősen magasabb árak jellemzik az ingatlanpiacot.
A panellakások átlagos négyzetméterára:
Budán meghaladta az 1,25 millió forintot,
Pesten 1,19 millió forint körül alakult.
Ez jelentős emelkedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, amikor:
Budán 1,18 millió,
Pesten 946 ezer forint volt az átlag.
A téglalakások ára szintén magas:
Budán 1,65 millió forint feletti,
Pesten 1,17 millió forint feletti,
a belvárosban pedig 1,2 millió forintot meghaladó négyzetméterár volt jellemző.
Budapesten az alku mértéke visszafogottabb:
budai panel: kb. 3%
pesti panel: kb. 2%
téglalakások: 1–4%
A piacon látványosan nőtt az első lakásukat vásárlók aránya.
Budapesten 22 százalékról 44 százalékra,
vidéken 26 százalékról 38 százalékra emelkedett.
A vásárlási motivációk között Budapesten:
első lakás vásárlása
befektetés
nagyobb ingatlanba költözés
Vidéken a sorrend kissé eltér: a nagyobb ingatlanba költözés megelőzi a befektetési célt.
A lakásvásárlás költsége továbbra is jelentősen különbözik a főváros és a vidéki piac között.
Első lakás vásárlása:
Budapest: átlagosan 70,9 millió forint
vidék: 45,6 millió forint
Befektetési célú vásárlás:
Budapest: 66,4 millió forint
vidék: 34,1 millió forint
Nagyobb ingatlanba költözés:
Budapest: 84,4 millió forint
vidék: 70,6 millió forint
A februári adatok alapján a magyar ingatlanpiac ismét erősödő pályára állt. A növekvő adásvételi számok mellett a lakáshitelezés bővülése is erősíti a piac aktivitását, miközben az állami támogatások és a befektetői érdeklődés egyaránt szerepet játszik a kereslet növekedésében.