Eközben 160 ezerrel kisebb a munkaképes korú népesség. A munkaerőpiacról kilépők, nyugdíjba menők száma meghaladja a munkaerőpiacra belépő, fiatalabb generációkét.
A demográfiai feltételek mellett a gazdasági kilátások bizonytalanságai késleltetik a munkaerőpiacon várt kedvező fordulatot az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Virovácz Péter az ING Bank szakértője kiemelte, a várakozásoknak megfelelően stagnált a munkanélküliségi ráta áprilisban, a negatív meglepetést hozó február után konzerválódni látszik a munkaerőpiac állapota, és nem alakult ki egy újabb hullámszerű romlás. Azt is megállapította, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma jelentősebben emelkedett, ami azt jelenti, hogy a népességfogyás mellett egy jelentősebb létszám elhagyta a munkaerőpiacot.
A foglalkoztatottak létszáma továbbra is négy és fél éves mélypontja közelében van, miközben már 160 ezerrel kisebb a munkaképes korú népesség, a munkanélküliek száma mégis körülbelül 65 ezerrel emelkedett.
A munkaerőpiacra az arányszámok szerint alapvetően továbbra is a feszesség jellemző, de azért érezhető egy tendenciózus lazulás. Az üres álláshelyek száma és a foglalkoztatás csökken, miközben a munkanélküliek száma emelkedik. A vállalatok tehát továbbra is harapófogóban vannak. A gazdaság végre beindulni látszik, az emelkedő energiaárak és a munkaerőköltségek, valamint a geopolitikai változékonyság még mindig rányomja bélyegét az üzleti kilátásokra. A cégek többsége inkább kivár és egy részük a kapacitásigényén felül munkaerőt tartalékol.
A friss adatok fényében az ING Bank fenntartja az idei évi munkaerőpiaci prognózisát, miszerint 4,5-5,0 százalék között ingadozó munkanélküliségi rátára számítanak, és az idei év végén a sáv közepén állhat a mutató.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza rámutatott: a munkaerőpiaci adatok továbbra sem kedvezőek. A foglalkoztatottak száma tehát tovább csökken. A legnagyobb probléma, hogy csökken a munkaképes korú, illetve ezen belül az aktív népesség létszáma, a munkaerőpiacról kilépők, nyugdíjba menők száma meghaladja a munkaerőpiacra belépő, fiatalabb generációkét. Az elmúlt években a mérsékelt gazdasági növekedés is csökkentette a munkaerőszükségletet. A harmadik ok pedig a harmadik országból érkező munkavállalók növekvő száma. Erre abból lehet következtetni, hogy míg a foglalkoztatotti statisztika szerint - amelynek megfigyelési egysége a magyar lakosság - egyre kevesebben dolgoznak, a magyar cégeknél alkalmazottak száma emelkedik.
A szakértő szerint a következő hónapokban több, különböző irányú folyamat befolyásolhatja a foglalkoztatottak számát. A munkaképes korúak száma tovább csökken, az új ipari kapacitások belépése, illetve a várt gazdasági növekedés növelheti a foglalkoztatást. Szintén jótékony hatással lehet a munkaerőpiac feszességére, amennyiben valóban korlátozzák a harmadik országból érkező új munkaerő behozatalát. Továbbra is kockázatot jelent azonban az iráni háború, hiszen a tartósan magas energiaárak csökkentik a keresletet és fékezik a versenyképességet, így kedvezőtlen hatással vannak a szükséges munkaerő létszámára is - fejtette ki Regős Gábor.
Horváth Diána, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ szenior elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkoztatottak számának további csökkenéséhez változatlanul hozzájárul a gyermekgondozás miatt tartósan távollévők számának visszaesése, amely hátterében a csökkenő gyermekszám, valamint a korai visszatérés húzódhat meg. A külföldi telephelyen dolgozók száma tovább emelkedett a koronavírus-járvány előtti szintre, a közfoglalkoztatás szerepe pedig marginális maradt.
A foglalkoztatás csökkenése az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának visszaesésére vezethető így vissza, ahol a folyamatokat a vállalatok óvatossága határozza meg. A várttól elmaradó növekedés, a gyenge külső kereslet és a geopolitikai konfliktusok nyomán fokozódó bizonytalanság egyaránt arra készteti a cégeket, hogy kivárjanak a létszámbővítéssel, a természetes fluktuáció révén pedig mérséklik a foglalkoztatottjaik számát, a munkafolyamatok optimalizálását inkább átszervezésekkel, semmint új munkaerő felvételével oldják meg.
A munkanélküliek számának növekedése fékeződött, és az elhelyezkedés nehézségét mutatja, hogy a munkakeresés átlagos időtartama 13,1 hónapot tett ki, míg a munkát keresők körében a kevesebb mint 3 hónapja állást keresők részaránya 33,3 százalékra csökkent az előző évi 44,9 százalékról.
Az idei évre vonatkozóan még a foglalkoztatás mérséklődésével és a munkanélküliségi ráta kismértékű emelkedésével számol a GFÜ szakértője, ugyanakkor szerinte éven belül eltérő folyamatok játszódhatnak le. A vállalatoknál jelentős szabad kapacitások állnak rendelkezésre, így először ezek kihasználása valósulhat meg, majd hosszabb távon kerülhet sor a létszám bővítésére. Várakozásuk szerint a második fél évtől válhatnak kedvezőbbé a folyamatok, ennek feltétele azonban, hogy a gazdasági növekedés beinduljon, a vállalatok óvatossága enyhüljön és ezáltal fokozódjon a munkaerő-keresletük.
Aggasztó, hogy a gazdaságilag aktívak száma, azaz a potenciális munkaerő-állomány ismét az év eleji mélypontra süllyedt - emelte ki Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior elemzője. Az egyetlen pozitívum a munkanélküliek számának csökkenése lenne, de az inaktivitás emelkedése jelzi, többen nem is kerestek már munkát áprilisban.
A közel-keleti konfliktus okozta bizonytalanság is lassítja a munkaerőpiac stabilizálódását. A kilátásokat tovább árnyalja a negatív demográfiai trend és a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásának tervezett szigorítása is. A szakértő nem számít arra, hogy a munkanélküliségi ráta a 4 százalékos szint felé mozduljon a következő hónapokban, 2026-ra 4,6 százalékos munkanélküliségi rátát vár.