A választás előtt a válaszadók 7 százaléka számított javulásra, 48 százalék romlásra, a választások után pedig már 42 százalék várt javulást, és 17 százalék romlást.
Pozitív irányba fordult a magyarországi vállalatok üzleti hangulata az áprilisi parlamenti választás után - hangsúlyozta Keszte Róbert, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke csütörtökön Budapesten, a kamara 2026. első félévi üzleti jelentését bemutató rendezvényen.
Azt ígérte, az új kormánynál is képviseli fogják a DUIHK-tagság érdekeit. Felmérésükre hivatkozva kiemelte: a cégek fő elvárása az új kormánnyal szemben a humánerőforrással kapcsolatos intézkedések megtétele, a kis- és középvállalkozások fejlesztésével a beszállítói hálózat erősítése, a korrupció visszaszorítása, továbbá az euró bevezetése Magyarországon.
Ezek a Tisza Párt programjában visszaköszönnek - mutatott rá, ugyanakkor a kamara egyeztetne a harmadik országokból érkező munkavállalók foglalkoztatásáról, mert rájuk szükség van a magyar gazdaság működtetéséhez. A kamara fontosnak tartja, hogy a támogatási rendszerben a külföldi tulajdoni hátterű vállalkozások egyenlő esélyt kapjanak, illetve a munkaerő demográfiai kérdése megoldódjon.
A DUIHK elnöke hangoztatta, hogy az új kormánynak olyan változásokat kell bevezetnie, amelyek Magyarország versenyképességét javítják.
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője a konjunktúrafelmérés részletes eredményeit ismertetve elmondta: a választás után végzett villámfelmérésük azt mutatja, hogy a vállalatok magyar gazdasággal kapcsolatos várakozásai megfordultak a választás előttihez képest.
A választás előtt a válaszadók 7 százaléka számított javulásra, 48 százalék romlásra, a választások után pedig már 42 százalék várt javulást, és 17 százalék romlást. A saját vállalatra vonatkozó várakozásokat tekintve is egyértelműen pozitív irányba fordult a hangulat, bár nem annyira hangsúlyosan, mint a gazdaság egészére - jelezte.
Növekedett a választás után a beruházási hajlandóság - emelte ki Dirk Wölfer. A megkérdezettek negyede azt mondta, hogy a választások eredményeként növelné a beruházási hajlandóságát, ugyanakkor a válaszadók fele számára nem volt ez hatással a beruházási tervre. A Magyarországot továbbra is befektetési helyszínnek választók aránya 77 százalékról 87 százalékra nőtt a választások után, ez közelít a korábbi 88 százalékos csúcsértékhez - jegyezte meg a kommunikációs osztályvezető.
A választási eredmény a kockázati képet is átírta, a választás előtti felmérésben a leggyakrabban említett kockázati tényező a kereslet hiánya volt, a felmérésben résztvevők 72 százaléka mondta ezt, míg a választás után 51 százalékra csökkent az említésének aránya. Ezt az magyarázza, hogy a megkérdezettek fele nem, vagy alig exportál, és a belföldi kereslet növekedésére számítanak - fűzte hozzá a kamara kommunikációs osztályvezetője. A második helyen továbbra is a gazdaságpolitika áll, az energiaárak minden második vállalkozásnak jelentenek kockázatot, ugyanakkor a munkaerőköltséget és a szakképzet munkaerő hiányát a korábbiakhoz képest kevesebben jelezték.
Az üzleti környezettel való elégedettség Magyarországon többnyire a közép- és kelet-európai régió átlaga körül mozog. Az idei évre a felmérésben részt vevő vállalatok 6,5 százalékos munkaerőköltség-növekedéssel számolnak, ami némileg elmarad az előző évi előrejelzésüktől, és a korrupció visszaszorításában jelentős előrelépést várnak.
Fontosnak tartják a vállalatok a beruházási ösztönzőket, a válaszadók 27 százaléka jelezte, hogy beruházási döntésére hatással volt a támogatás megléte. Az ipar területén ez az arány eléri a 36 százalékot, azaz minden harmadik fejlesztés függ az állami támogatástól - tette hozzá Dirk Wölfer.
Az euró bevezetését a megkérdezettek 75 százaléka támogatja, különösen erős az euró iránti igény a kereskedelemben, a szolgáltatási szektorban, ugyanakkor a feldolgozóiparban ez az arány 68 százalék.
A kamara 1994 óta végzi konjuktúrafelmérését évente kétszer. A 2026. tavaszi felmérésben 264 vállalkozást kérdeztek meg március 2. és április 2. között, a választás után a villámfelmérésben április 16-23. között 139 vállalkozás vett részt.