A magyar gazdaság 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal bővült. A növekedés fő motorja a fogyasztás volt, miközben az export gyengélkedett és az import jelentősen nőtt.
A KSH adatai szerint Magyarország GDP-je 2026 első negyedévében éves alapon 1,7 százalékkal nőtt, negyedéves összevetésben pedig 0,8 százalékos bővülést mutatott. Az elemzők szerint a fogyasztás továbbra is a gazdaság fő hajtóereje, miközben az export gyenge teljesítménye és a külső kereslet bizonytalanságai jelentős kockázatot jelentenek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2026 első negyedévében 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal emelkedett.
Az elemzők szerint a gazdaság növekedését elsősorban a lakossági fogyasztás élénkülése támogatta. A reálbérek emelkedése és a fogyasztói bizalom javulása kedvező környezetet teremtett a háztartások költekezésének növekedéséhez.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint a belső kereslet erősödése mellett az export teljesítménye továbbra is visszafogott maradt, miközben az import jelentősen növekedett. Ennek következtében a nettó export mintegy 4,5 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt.
A szakértő szerint a gazdaság növekedési szerkezete nem változott jelentősen az elmúlt negyedévekhez képest, ugyanakkor a fogyasztás és az import erősödése miatt még inkább kiegyensúlyozatlanná vált.
Pozitív fejleményként értékelhető, hogy a beruházások hosszú ideje tartó csökkenése megállni látszik. A bruttó állóeszköz-felhalmozás stagnált, ami arra utalhat, hogy a beruházások elérhették mélypontjukat. Az elemzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a valódi fordulat még várat magára.
A következő negyedévekben ugyanakkor átmeneti visszaesést okozhat egyes korábban elindított beruházások felülvizsgálata vagy felfüggesztése, mielőtt az év második felében ismét élénkülne a beruházási aktivitás.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője kiemelte, hogy az ipar teljesítménye 13 negyedév után ismét növekedést mutatott. Ebben szerepet játszott az alacsony bázis, valamint az is, hogy több nagyberuházás termelési szakaszba lépett.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az ipar javulásához hozzájárult a külső kereslet mérsékelt erősödése, valamint az új ipari kapacitások termelésének felfutása. Ugyanakkor a növekedés még törékenynek tekinthető a nemzetközi gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok miatt.
A mezőgazdaság teljesítménye emelkedett az első negyedévben, azonban a tavaszi aszály jelentős kockázatot jelent az ágazat számára. A szakértők szerint nem zárható ki, hogy az év további részében a termelés növekedése elmarad a várakozásoktól.
Az építőipar ezzel szemben visszafogta a gazdasági teljesítményt. Ebben szerepet játszottak a kedvezőtlen időjárási körülmények, valamint a vállalati kereslet gyengesége.
Az ING Bank előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban 1,5 százalékkal bővülhet. A GFÜ szakértője 2 százalék alatti növekedést valószínűsít, míg a Gránit Alapkezelő 1,5–2,0 százalék közötti GDP-bővüléssel számol.
A gazdasági növekedés fő támasza várhatóan továbbra is a lakossági fogyasztás marad. Ugyanakkor a külső kereslet gyengesége, a magas energiaárak, a geopolitikai feszültségek és az exportpiacok bizonytalanságai továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a magyar gazdaság számára.
A 2026 első negyedévi GDP-adatok alapján a magyar gazdaság kilábalt a korábbi stagnálásból, azonban a növekedés szerkezete továbbra is egyoldalú. A fogyasztás erőteljesen támogatja a bővülést, miközben az export és a külső kereslet gyengesége fékezi a gazdaságot. A beruházások stabilizálódása biztató jel, de a tartós és kiegyensúlyozott növekedéshez a termelő beruházások és az export teljesítményének erősödésére is szükség lesz.