Gyermeket vár Vilmos herceg felesége - a hírt hétfő este jelentette be hivatalosan a brit királyi ház.
Vilmos - Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, aki édesapja után a brit trón második számú várományosa - tavaly áprilisban esküdött örök hűséget polgári származású kedvesének, Catherine "Kate" Middletonnak. Az újdonsült házaspárnak az esküvő után a Cambridge hercege, illetve hercegnője címet adományozta II. Erzsébet királynő, Vilmos nagymamája.
Katalin hercegnő "terhességéről" az esküvő óta eltelt másfél évben rendszeresen lábra kaptak találgatások a brit és a világsajtóban, ám ezek rendre téves információnak bizonyultak. Most viszont a St. James-palota - Vilmos és Károly herceg közös londoni hivatala - véget vetett a találgatásoknak, hivatalosan is bejelentve az örömteli hírt.
A tájékoztatás szerint a hercegnőt hétfőn megfigyelésre kórházba vitték a terhesség okozta "nagyon heveny reggeli rosszullétei" miatt. Nem hivatalos értesülések szerint a nyilvánvalóan eltitkolhatatlan kórházi kezelés miatt jelentették be már most Katalin terhességét, amely az udvar szóvivőjének szűkszavú tájékoztatása szerint "nagyon korai szakaszában" jár.
Az illetékes hozzátette, hogy a majdani nagy- és dédszülők, vagyis Károly herceg, valamint a 86 esztendős II. Erzsébet királynő és 91 éves férje, Fülöp edinburghi herceg "elragadtatással" értesült a hírről, csakúgy, mint a reménybeli nagybácsi, Harry herceg, Vilmos jelenleg Afganisztánban szolgáló öccse.
A hercegi házaspár elsőszülött gyermeke - függetlenül attól, hogy fiú lesz-e vagy lány - minden bizonnyal a harmadik helyre kerül a brit trónutódlási sorrendben, Károly trónörökös és Vilmos mögé, tavaly ugyanis hivatalos döntés született arról, hogy három évszázad után mentesítik a brit trónutódlási törvényeket a vallási és a nemek közötti diszkriminációtól. Ennek alapján, ha Vilmos herceg és Katalin hercegnő majdani első gyermeke leány lesz, esetleges öccse nem kerülhet elé a trónutódlási sorban csak azért, mert fiúnak született.
II. Erzsébet királynő csak azért ülhet - immár több mint 60 éve - az Egyesült Királyság trónján, mert szüleinek, VI. György királynak és Erzsébet anyakirálynőnek nem voltak fiúgyermekei.
Az éppen egy éve jóváhagyott, történelmi jelentőségű módosítási javaslatok értelmében az sem lesz akadálya a hercegi utód trónra lépésének, ha netán katolikus hitben nevelkedett házastársat választ magának.
Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement gondoskodik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa "pápista". A jogszabály a holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvénykezési aktusa volt. Vilmos, akit a katolikus érzelmű II. Jakab elzavarása után hívtak meg az angol trónra, igyekezett a katolicizmus szellemét is mindörökre távol tartani a koronától.
E törvények ma már egyértelműen ütköznek a vallások és nemek közötti megkülönböztetést tiltó brit és európai uniós jogszabályokkal, és a brit kormány tavalyi módosítási kezdeményezései e vallási és nemi diszkriminációk megszüntetését célozzák, az uralkodóház teljes egyetértésével.
Katalin hercegnő 31 esztendősen - vagyis a brit monarchia eddigi hagyományai alapján meglehetősen későn - fogja világra hozni első gyermekét.
Diana hercegnő éppen tíz évvel volt fiatalabb, amikor Vilmos 1982-ben megszületett. Udvari bennfentesek azonban már korábban igyekeztek lehűteni az utóddal kapcsolatos várakozásokat, rendre arról tájékoztatva a türelmetlenkedő bulvársajtót, hogy Vilmos és Katalin "nem siet".
A palotabeli jól értesültek korábbi beszámolói szerint a hercegi házaspár mindenképpen meg akarta várni, hogy az uralkodó trónra lépésének idei 60. évfordulójára rendezett gyémántjubileumi ünnepségsorozat, valamint a nyári londoni olimpia sikeresen lebonyolódjék, és eredetileg is csak e nagyszabású rendezvények után tervezték a gyermekáldást.