Tíz év után ismát kinyit a Kunstkammer az osztrák fővárosban.
Ismét látogatható lesz a bécsi Kunstkammer
Március 1-jén nyitja meg kapuit a teljeskörűen felújított bécsi Kunstkammer, amelyet tíz éve nem láthatott a nagyközönség. Húsz teremben több mint kétezer műkincs várja az érdeklődőket – köztük a 2003-ban elrabolt majd megkerült Salierával.
Tíz évnyi szünet után alig egy hónap múlva ismét látogatható lesz a bécsi Kunsthistorisches Museum (KHM) Kunstkammerje, a világ legjelentősebb kincseskamrája. Ausztria egyik legfontosabb kulturális projektje az elmúlt években teljeskörű felújításon esett át, amelynek során azonban tartózkodtak attól, hogy eredeti állapotába állítsák vissza vagy újabb kincsekkel gazdagítsák a gyűjeményt. „Nem akartuk, hogy fake legyen a Kunstkammerből” – indokolja a döntést Sabine Haag, a KHM igazgatója. „Nem tudtuk, és nem is akartuk eredeti állapotába visszaállítani, mivel nincsenek vizuális forrásaink arról, hogy miként nézett ki például II. Rudolf kincseskamrája” – magyarázza Franz Kirchweger kurátor.
Saliera
A kiállítás anyagának összeállításakor is arra törekedtek, hogy a mai kor igényeinek megfelelően prezentálják a műkincseket, így a teljes gyűjtemény bemutatása helyett a letisztult történetmesélésre koncentrálnak. A Habsburg-ház műgyűjtési kulturáját a középkortól a reneszánszig három szekció és három párhuzamos történeti fonal mentén tárják a látogatók elé húsz termen és több mint kétezer kiállítási tárgyon át. A vitrinekben egyedülálló ötvösmunkák, mesteri szobrocskák, művészi kőedények, elefántcsontból készült filigrán és bizarr alkotások, értékes órák és bonyolult önműködő szerkezetek sorakoznak, köztük például Benvenuto Cellini Salierájával vagy a Krumlovi Madonnával.
A kincseskamra látványterve
A Kunstkammer története egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor IV. Rudolf osztrák herceg egy Habsburg-házi kincstár létrehozását határozta el. Az arany és ezüst érmék, drágakövek, ékszerek, érdekes gépezetek mellett eleinte itt halmozták fel a Habsburg-ház számára fontos okiratokat, koronázási ékszereket és relikviákat is. Az évszázadok során egyre bővülő Kunstkammer állománya főleg a 16. és 17. században gyarapodott kiemelkedő mértékben, ezeknek a daraboknak köszönheti a mai gazdagságát.
Az egyedülálló gyűjteményt 2013. március 1-jétől láthatja ismét a nagyközönség. Mivel a KHM-nél nagy rohamra számítanak, a belépőjegy mellé időszaki jegyet is váltaniuk kell a látogatóknak. Ezek adott napon adott időszakban 20 percig érvényesek, ez idő alatt kell megkezdeni a kiállítás megtekintését. Az időszaki jegyek előre, interneten is megrendelhetők (https://shop.khm.at/tickets/ ).
Gázos nap Bécsben
Európa gázipari szakemberei találkoznak 2013. február 18-án az osztrák fővárosban. A második alkalommal megrendezett Gáz Napon az iparág előtt álló kihívásokat és innovatív projekteket vitatják meg a résztvevők.
„A helyi gázszolgáltatók a jövőben csak akkor lehetnek sikeresek az egyre inkább integrálódó versenypiacon, ha összeadják tudásukat és tapasztalataikat, és innovatív ötleteiket együtt fejlesztik tovább” – vélekedik Gert de Block, a Helyi Energiaszolgáltatók Európai Szövetségének (CEDEC) főtitkára. „Az Európai Uniónak a közös belső energiapiacra vonatkozó szabályozása és az ugyancsak nagyra törő klímacéljai nagy mértékben kihatnak a gázinfrasturktúra jövőbeli fejlődésére, különös tekintettel az intelligens gázhálózatokra és a földgázzal és biogázzal való ellátásra” – folytatja.
A simmering erőmű
A CEDEC – a Wien Energie és az Osztrák Kommunális Szolgáltatók Szövetségének (VKÖ) közreműködésével – éppen ezért közös találkozóra invitálja az osztrák fővárosba 2013. február 18-án a térség gázipari szakembereit. A második alkalommal megrendezett Gáz Napon (Gas Day) német, francia, holland, belga és osztrák nagyvállalatok képviselői beszélnek például arról, hogy miként hat a fogyasztókra a gáz minőségének változása, vagy milyen tarifarendszereket alkalmaznak az egyes országokban. Szó lesz innovatív gázprojektekről, bemutatják, hol tart az egységes hálózati kódex bevezetése, illetve hogy ez miként hat majd ki az egyes vállalatokra.
A rendezvény résztvevői a GDF Suez, a Wien Energie, az Alliander és az Infrax szakembereivel, nemzetközi környezetben beszélhetik meg a helyi és kommunális projekteket. A rendezvényen ingyenes a részvétel, jelentkezni közvetlenül a CEDEC-nél, a catherine.biren@cedec.com e-mailcímen lehet.
Repceolajjal zöldítik a teheneket bécsi kutatók
A Bécsi Egyetem kutatói olyan, eddig ismeretlen mikroorganizmusokat azonosítottak a tehenek bendőjében, amelyek növekedését repceolajjal lehet gátolni. Ezáltal mintegy 15 százalékkal csökkent a tehenek metánkibocsátása.
A Bécsi Egyetem (UniWien) kutatói a dániai Aarhus Egyetemen dolgozó kollégáikkal közösen metanogén mikroorganizmusok olyan új csoportját írták le, amelyek az eddig ismert bendő-baktériumoktól teljesen eltérő módon nyerik az energiájukat.
Tehenek, valahol Ausztriában
A vizsgált mikroorganizmusok metilamint használnak biomasszájuk felépítéséhez. Ez a vegyület nagy mennyiségben van jelen a tehenek takarmányában, különösen a cukorrépában. Némi repceolaj hozzáadásával ugyanakkor a kutatók sikeresen visszaszorították a mikroorganizmusok elszaporodását, így a tehenek metánkibocsátása mintegy 15 százalékkal csökkent.
„Ez a meglepő felfedezés új lehetőségeket nyit olyan innovatív stratégiák kifejlesztése előtt, amelyek a tehenek metánkibocsátásának csökkentését célozzák” – magyarázza Tim Urich a Bécsi Egyetem Ökogenetikai Tanszékének munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
A tehenek és egyéb kérődző állatok bendőjében élő, metánt termelő baktériumok felelősek az antropogén metánkibocsátás mintegy 35 százalékáért.
Fotó: Kunsthistorisches Museum, hg merz architekten, Wien Energie/Walter Luttenberger, MA 49