Autónként akár tízezer eurós (kb. 3 millió forint) támogatást is kaphatnak az osztrák főváros vállalkozói, ha elektromos haszongépjárműre cserélik benzines vagy dízeles transzportereiket.
Autónként akár tízezer eurós (kb. 3 millió forint) támogatást is kaphatnak az osztrák főváros vállalkozói, ha elektromos haszongépjárműre cserélik benzines vagy dízeles transzportereiket.
Elektromos haszongépjárművek beszerzését támogatja Bécs
Autónként akár tízezer eurós támogatást (kb. 3 millió forint) is kaphatnak az osztrák főváros vállalkozói, ha elektromos haszongépjárműre cserélik benzines vagy dízeles transzportereiket. A Bécsi Gazdasági Ügynökség összesen egymillió eurót fordít a bécsi kkv-k járműflottájának kizöldítésére.
A Bécsi Gazdasági Ügynökség egymillió euró összértékű pályázatot hirdetett bécsi kis- és középvállalkozások számára elektromos haszongépjárművek beszerzésére. Egy-egy vállalkozás autónként tízezer euró támogatást kaphat; egy cég maximum három pályázatot nyújthat be. Elsőként egy bécsi kéményseprő mester élt a lehetőséggel, aki nyolcfős brigádjával ma már két elektromos autóval rója a várost, és hamarosan a harmadik jármű is szolgálatba áll.
Az elektromos autók egyik nagy előnye, hogy a korábbi üzemanyagköltségek 70 százalékát lehet megspórolni, ráadásul csendesebbek és környezetkímélőbbek benzines vagy dízeles társaiknál.
A pályázat egyik célja is éppen ez: csökkenteni a városban a szén-dioxid kibocsátást és a zajterhelést, és hozzájárulni Bécs címéhez mint élhető és környezetbarát város. Ráadásul az elektromos autók révén újabb impulzust kap a főváros gazdasága is, hiszen ki kell hozzájuk építeni a megfelelő infrastruktúrát a töltőállomásoktól az alkaltrész-utánpótlásig.
Nemrég egyébként maga a Bécsi Városháza is elektromos autók tesztelésébe kezdett, és akkus energiaforrású járművekkel stafírozták ki a köztisztaságiakat, a közterület-fenntartókat és a Csatornázási Műveket. A tesztüzem során arra keresik a választ, mely területeken érdemes az új technológiát alkalmazni. (Compress)
A piramisok árnyékában
Virtuális sírkamra-látogatással, 3D-s légifelvételekkel és egy 4500 éves szoborral csábit a bécsi Művészettörténeti Múzeum legújabb kiállítása. A Piramisok árnyékában című tárlat az osztrákok Egyiptomban folytatott ásatásaiba enged betekintést.
Éppen 101 éve, 1912 januárjában kezdték meg az ásatásokat az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársai Kairó közelében, a gízai piramisoknál, ahol főleg magánemberek temetkezési helyeit kutatták a Kheopsz-piramis környékén. A föld alatti sírkamrákat egy áradás mosta ki, ekkor figyeltek fel rájuk az osztrák régészek.
Ebbe az 1912-től 1929-ig tartó időszakba enged betekintést a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM) legújabb időszaki kiállítása, a Piramisok árnyékában – osztrák ásatások Gízában, amely 2013. május 20-ig látható. A tárlaton mintegy 110 kiállítási tárgy – szarkofágok, a halottakkal együtt eltemetett ékszerek, áldozati edények, fényképek, vázlatok, naplóbejegyzések – mentén mutatják be a Gízai-fennsíkon dolgozó régészek munkáját.
A kiállítás központi eleme Hemiunu vezír életnagyságú szobra, amely az ásatások egyik legfontosabb lelete. Hemiunu Kheopsz unokaöccse volt, és ő tervezte a fáraó síremlékét. A tárlat másik érdekessége, hogy a látogatók egy hatalmas videofalon azt is nyomon követhetik, miként nézett ki a gízai mészkőplató 4500 évvel ezelőtt, száz éve, az ásatások idején, és milyen látvány fogadná őket, ha ma arra járnának. Ehhez többek között drónokkal készítettek digitális felvételeket a Gízai-fennsíkról.
A Bécsi Műszaki Egyetem mérnökeinek és számítógépes grafikusainak köszönhetően az érdeklődők egy virtuális sírkamrába is leereszkedhetnek, ahol megnézhetik, hol volt a helye a kiállítási teremben is bemutatott tárgyaknak, vagy lefordíttathatják a falakra festett hieroglifákat.
A Gízai Nekropolisz ma az egyiptomi Óbirodalom legfontosabb és legpontosabban feltárt temetkezési helyének számít. Az osztrák régészek által feltárt leletek Kairóhoz, az ásatásokat finanszírozó Wilhelm Pelizaeushoz valamint a bécsi Művészettörténeti Múzeumhoz kerültek. A Londoni Szépművészeti Múzeum és a Kairói Egyiptomi Múzeum után a bécsi KHM rendelkezik a piramisok idejéből származó egyik legjelentősebb gyűjteménnyel. (Compress)
Alvószalon nyílik Bécsben
Új szolgáltatást, egy "alvószalont" próbálhatnak ki Bécsben mindazok, akik szívesen szundítanának napközben egy fél órát, de a munkahelyükön nincs rá lehetőségük.
A szalonban egymástól paravánnal elválasztott, kanapéval berendezett pihenősarkok, illetve külön pihenőszobák között lehet választani - számolt be róla a Die Presse című osztrák napilap.
Az alvóstúdió ötletgazdái, Peter Schurin és Claudia Darnhofer elsősorban olyan üzletemberekre számítanak, akik stresszes életmódjuk mellett két üzleti találkozó között szívesen beiktatnának egy rövid pihenőt, de olyan turistákra is, akik megpihennének valahol, amíg a szállodai szobájukra várnak.
Fél óra ára tizenegy euró (mintegy háromezer forint) a közös teremben, ehhez viszont frissítő is jár, és az alkalmazottak személyesen ébresztik fel a vendéget a kívánt időpontban. Aki a nyugalom mellett teljes magányra is vágyik, annak mélyebben a zsebébe kell nyúlnia: a különszoba negyven euróba kerül.
A vállalkozás alapítói biztosak benne, hogy van igény az ilyen csendes kikapcsolódásra. Emellett - mondják - az ebéd utáni alvás fokozza az összpontosítási, a teljesítő- és a reakcióképességet, javítja a rövid távú memóriát, és óv a szívbetegségektől.
A lapnak nyilatkozó egyetemi alvásszakértő azonban arra is figyelmeztet, hogy a nappali alvásnak nem szabad az éjszakai pihenés rovására mennie. "A délutáni alvás akkor fontos, ha éjszaka nem tudtuk eléggé kipihenni magunkat, de nem helyettesítheti az éjszakai alvást" - hangsúlyozta a bécsi egyetemi klinika szakértője. (MTI)
Fotó: Kunsthistorisches Museum Wien és Johannes Adensamer /Wirtschaftsagentur Wien