Hirdetés

Háromszáz kilométeres kerékpáros úthálózat épül a magyar-horvát határ térségében

2013.06.28

Mintegy 300 kilométer hosszan, Zalakarost, Nagykanizsát és a horvátországi Kaproncát (Koprivnica), illetve Csáktornyát érintő kerékpáros úthálózat, valamint kiszolgáló létesítmények épülnek közel kétmillió eurós költségvetéssel - közölte Nagykanizsa polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.

Hirdetés



    Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) elmondta: a város legjelentősebb magyar-horvát programjának keretében új kerékpárutakat építenek vagy jelölnek ki meglévő közutakon, több helyen kerékpáros centrumokat és kölcsönzőket alakítanak ki. A pályázati összeg legnagyobb részét, 1,1 millió eurót Nagykanizsán költik el, ahol egy családi kirándulásokra és egy világversenyekre alkalmas mountain bike pályát is építenek.

    A Mura és a Dráva természeti környezetében megvalósuló, a magyar-horvát határon átnyúló program keretéből pályázati forrást nyert program résztvevője Zalakaros, Nagykanizsa és Kapronca önkormányzata, valamint a Muraköz (Medimurje) megyei turisztikai szervezet. A legnagyobb léptékű nagykanizsai beruházások mellett Kaproncán 124 ezer eurót, Muraköz megyében 276 ezer eurót, Zalakaroson pedig félmillió eurót fordítanak a kerékpáros hálózat és a szolgáltatások kiépítésére.

    A nagykanizsai polgármester kiemelte: a Zalaerdő Zrt. közreműködésével alakítják ki a hegyikerékpáros versenyek megrendezésére alkalmas pályát a Csónakázó-tónál, ahol egy kölcsönzőt is magában foglaló kerékpáros centrumot alakítanak ki. A beruházás így egyszerre szolgálja a turisztikai és a sportcélú fejlesztéseket.

    Abboud Nabil projektmenedzser hozzátette, hogy az egyik pálya tíz kilométer hosszan családi kerekezésre lesz alkalmas, a másik, négy-hat kilométer hosszú, extrém pálya pedig kifejezetten világversenyek megrendezésére készül.

    A teljes beruházás keretében megvalósuló építkezések a közbeszerzési eljárások lezárása után, a jövő évben indulnak el, és várhatóan 2014 októberében be is fejeződnek. A kétmillió eurós költségvetés 85 százaléka európai uniós forrásból, 10 százaléka magyar állami támogatásból, 5 százaléka pedig a résztvevők önrészéből áll össze.