Németh Lászlóné szerint több külföldi érdeklődő is megfordult a kikötőben, ennek nyomán vált szükségessé a bérleti és a földhasználati feltételrendszer ismételt meghatározása.
Pintér Ákos, a Győr-Gönyű Kikötő Zrt. vezérigazgatója – a pályázat tervezett tartalmát firtató kérdést elhárítva – az MTI érdeklődésére azt mondta, akkor merült fel, hogy ne csak bérelhessenek, hanem vásárolhassanak is területet a beköltözők a létesítményben, amikor az Audi új üzemének idetelepüléséről tárgyaltak. Akkor ezt a forgatókönyvet elutasították. A vezérigazgató ezért most azt valószínűsítette, hogy a kiírandó pályázat is az eddigi konstrukciót kínálja majd a mintegy 20 hektáron kihasznált, de még kétszer ekkora szabad területtel rendelkező létesítményben.
Pintér Ákos megjegyezte: a kikötő alapvetően drága szolgáltatás, amely a nagy tömegű vagy méretű árut szállítók, szállíttatók számára rentábilis. Ez magyarázza, hogy az utóbbi egy évtizedben szemesterményt raktározó, biodízelt, bioetanolt gyártó, illetve acélipari társaságok érdeklődtek.
Bíró Ajtony Csongor, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének főtitkára arról beszélt: a megszokás, a kényelem és a kockázatkerülés lehet a legfőbb oka annak, hogy a megbízók nem nyitnak a vízi szállítás felé. Márpedig ezzel sok esetben gyorsabban, jelentősen olcsóbban juttathatják célba termékeiket.
Problémaként említette, hogy nem lehet évi 330 napon keresztül biztosítani, hogy 2,5 méteres merülésű hajók járhassanak a folyón; ehhez szerinte a Duna magyarországi szakaszán is vízlépcsővel kellene garantálni a megfelelő vízszintet.
A kikötő további fejlesztéseiről szólva Sztilkovics Szávó, a Mahart Zrt. vezérigazgatója azt nevezte a legfőbb teendőnek, hogy épüljön meg Gönyűn a partfalig tartó vasúti vágány, amely szerepelt ugyan az első ütem eredeti terveiben, de később elhagyták. „Ez az első és legfontosabb feladat, hiszen a valódi trimodalitás így tud megvalósulni” – jelentette ki, hozzátéve, ennél kevésbé fontos most a közúti összeköttetés javítása, azzal lehet várni addig, amíg benépesül cégekkel a terület.
A létesítmény pozicionálásának egyedi lehetőségeire hívta fel a figyelmet Hartványi Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem docense, megjegyezve, hogy a hazai kikötők csekély száma miatt nemigen akad olyan vetélytárs, amely emellett logisztikai központként és ipari parkként is meghatározhatná magát. Mint mondta, a Duna melletti területre költözhetnek vízigényes iparágak, az a tény pedig, hogy a terület nem szomszédos közvetlenül lakóövezettel, lehetővé teszi a környezetet az átlagosnál jobban megterhelő ágazatok letelepedését, legyen szó akár az energiaiparról, akár a hulladékfeldolgozásról.
Ugyanakkor, tette hozzá a szakember, a Duna magyarországi szakaszán a 2,5 méteres merülésű hajóknak lehetnek problémái a vízállással, az 1,8 métereseknek nem, ami alapján Gönyű a mezőgazdasági termények mellett ipari termékek átrakodó helye is lehet a jövőben.