Hirdetés

Jordán Tamás: Ha voltak "botrányos helyzetek", akkor azok a szombathelyi közgyűlésben voltak

2017.03.07

Az igazgató elmondta az elmúlt napok történéseivel kapcsolatos véleményét.

Hirdetés

Előzmények:

A Weöres Sándor színház igazgatója az atv.hu munkatársától értesült Kerényi Imre méltató szavairól, és – mint mondta – nagyon meghatotta, mivel szemben Eperjes Károly megjegyzésével, Kerényi nem pártpolitikai szempontból, hanem értékalapon közelítette meg az elmúlt években nyújtott szakmai teljesítményét. 

Archív. Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Jordán Tamás az atv.hu-nak elmondta:

  • Paradox módon két végletesnek mondható érzelem van benne: az egyik a határtalan boldogság, a másik a keserűség, és előbbi felülírja az utóbbit.
  • El sem tudta volna képzelni azt a sok szeretetet és támogatást, bátorítást, amely azóta is körülveszi, azonban több dolgot nem ért az eset körül.
  • Az első annak a szakmai bizottságnak a munkája, amelynek a város közgyűlése számára kellett volna véleményt mondania a pályázatokról. Elítéli Dér András pályázatának kiszivárogtatóját, és sajnálja, hogy Dér visszalépett, ugyanakkor hiába kérte, nem segítettek megérteni, mire gondolt, amikor azt mondta, hogy mindezt a kialakult „botrányos helyzetre” tekintettel teszi.
  • A színigazgató szerint egy közszereplőnek el kell viselnie a támadásokat, ahogy ő is elviselte a „töménytelen mocskolódást”, amikor a Nemzeti Színházat vezette. 
  • Azt sem érti, hogy a szakmai bizottság miért foglalkozott nagy terjedelemben a kiszivárogtatás körülményeivel, és az annak kapcsán kirobbant botránnyal, amely egy közigazgatási jogi probléma, és egyáltalán nem tartozik a kompetenciájukhoz. Majd mindezek után, „groteszk módon” a képviselők megszavazták, hogy nem nyilvánítanak véleményt az ő érvényes pályázatáról, ami egyébként a testület alapvető feladata lett volna.
  • Ha voltak az eljárás folyamán „botrányos helyzetek”, akkor azok a szombathelyi közgyűlésben voltak, ahol – Jordán Tamás beszámolója szerint – a kormánypárti képviselők részéről olyan mértékű inszinuáció érte, hogy ha akarná, bármikor sikerrel nyerhetne velük szemben személyiségi jogi pereket.
  • A színigazgatónak úgy tűnik, mintha a városatyák nem gondolnának a közönségre. Tény ugyanis, hogy ha nem tartják be a színházi törvényben is rögzített, de a szakmában amúgy is kőbe vésett ütemtervet – miszerint tavasszal elkészül a műsorterv, szerződnek a színészekkel és elkezdik árusítani a bérleteket –, akkor nem lehet színvonalas idényt csinálni. 
  • Eperjes Károly mondataira reagálva azt mondta, hogy mintha „elvette volna az eszét a politika”, és már nem tud elbizonytalanodni cselekedetei helyességét illetően. „Megöleltük egymást a szakmai ülés tanácstermének folyosóján, majd félrevonszolt és számon kért azokkal a hazugságokkal kapcsolatban, amiket rólam terjesztenek. Szóhoz sem tudtam jutni, ezért inkább befogtam a száját, és kértem, hogy hadd mondjak végre én is valamit, majd amikor a mondandóm végére értem, dúlva-fúlva elszáguldott” – mesélte Jordán, aki úgy tapasztalja, hogy némelyeknél a gyűlölet már szenvedélybetegség, amit ha nem tudnak artikulálni, akkor elvonási tüneteik lesznek. 
  • Jordán Tamás szerint Kerényi Imre abban különbözik Eperjes Károlytól, hogy bár „nagyon szélsőségesen politizál és nehéz vele egyetérteni”, mégis értékalapon közelítette meg a kérdést és nem pártpreferencia alapján. Mint mondta, a Nemzeti Színház igazgatójaként, de az elmúlt években Szombathelyen sem engedte meg soha, hogy a politikai meggyőződés bárhogy is befolyásolja a szakmai munkát.