A K.U.K. 83. gyalogezred és a 11. Huszárezred katonáinak az utódokra maradt emléktárgyait rejtik az új tárlók.
Az Aréna utca 8. szám alatti épület emeletén található Szombathely katonatörténete című tárlat időszaki kiállítással bővült.
A nem mindennapi kiállítási anyagban eredeti kitüntetések, levelezőlapok, fényképek, naplórészletek, fegyverek épp úgy megtalálhatók, mint rekonstruált katonai egyenruhák. Olyan városszerte ismert emberek is közkinccsé tették eddig féltve őrzött ereklyéiket, mint az egykori polgármester Ipkovich György, a kormánymegbízott Harangozó Bertalan vagy a megyeszékhely korábbi jegyzője, Kaczmarski János.
De mit is érdemes tudni a 83. gyalogezredről és a 11. Huszárezredről?
Előbbi 1882-ben alakult, főképp románok alkották, negyedrészben szerbek, magyarok és németek. 1885-ben Bécsbe, udvari szolgálatra rendelték a sötétbarna hajtókáik és ezüstszínű gombjaikról megkülönböztethető ezredet, miután az Aradon megtartott királygyakorlaton jó benyomást tettek az uralkodóra. Az ezred a szolgálatot követően 1890-ben Szegedre került, három év múlva a kiegészítő kerülete szombathelyi székhellyel Vasvármegye lett, a gyalogezred zászlóaljai Kőszegre és Komáromban állomásoztak. Az ezredet 1914. augusztus 4-én mozgósították. A szombathelyi gyülekező után indultak a galíciai frontra.
Az akkor már 89 éves múlttal rendelkező 11-es Huszárezredet a székely határőrvidékről vezényelték Szombathelyre 1889. október 19-én. Ekkorra készült el az a laktanya, amely építésére még 1881-ben rendelkezett Ferenc József. Az 1881. évi 31., a katonák beszállásolásáról szóló törvénycikk alapján rendkívül kedvezményesen lehetett laktanyát építeni, ezért Vas vármegye közgyűlése 1881. május 16-án eldöntötte, hogy Szombathelyen laktanyát kíván építeni. A létesítményt 1889. október 22-én szentelték fel, az ünnepségen a huszárok túrós csuszából, két szivarból és egy liter borból álló közebédet is kaptak. A huszárezredet 1912. március 3-án Galíciába vezényelték, helyére a 83. és a 48. gyalogezred részeit helyezték át.
Az időszaki kiállítás a Nagy háborús emlékév című országos rendezvénysorozat része, amellyel az első világháború kitörésének századik évfordulójára emlékeznek Szombathelyen is.
Puskás Tivadar polgármester megnyitó beszédének elején Antall József egykori miniszterelnököt idézte: „A múlt a hatalom része. Kinek múltja van, hatalma van.”
Hozzátette: Magyarország történelmében különösen fájó nyomokat hagyott történelmének 20. századi fejezete, úgy érezzük, hogy e század egyik nagy európai vesztese vagyunk. Dédatyáink, nagyapáink hősként harcoltak az első világháborúban, az ő emlékük előtt tiszteleg a város az emlékév helyi programjaival.
A múlt olyan érték, amelyre emlékeznünk kell. El kell vállalnunk. Ha tudjuk értékelni a múltunkat, a hatalmunk is megvan ahhoz, hogy a jelent birtokoljuk, s megvan az erőnk, hogy a jövőt építsük – hangsúlyozta a városvezető.
Széll Kálmán (aki a család birtokában lévő tárgyakkal szintén hozzájárult a tárlat létrejöttéhez) beszédében először azt mondta, irigyli azokat a nemzeteket, melyek dicsőséges múltra tekinthetnek vissza. Mi csatákat nyertünk ugyan, de háborúkat, forradalmakat nem – folytatta.
Az első világháborúban 8,5 millióan haltak meg, a sebesültek száma elérte a 21 milliót, s ez volt az első olyan háború, amelyben több ember halt meg a harctéren, mint a harcok ideje alatt különböző betegségekben.
A professzor nagyapja, apja és nagybátyja is harcolt a fronton. Utóbbi kettő önként lépett be a hadseregbe. Ahogy a többiek, úgy a ma élők szemével nézve ők is érthetetlennek tűnő lelkesedéssel indultak harcba. Úgy gondolták, mire a lombok lehullanak, hazatérnek a győztes háborúból – négy év lett belőle és vereség.
Széll Kálmán a Vasi Szemlében korábban már beszámolt családtagjai által hazaküldött tábori levelekről. Ezek érdekessége, hogy az itthonról a frontra küldött válaszlevelek is fennmaradtak. Nem tudni, hogy az itthon maradottak vagy a katonák szenvedtek-e jobban, de az biztos, hogy a legfontosabb az volt, hoz-e levelet a postás, s abban jó vagy rossz hírek állnak-e – hallottuk.
A professzor hangsúlyozta: ő maga békepárti, a béke melletti elköteleződést tartja követendőnek.
Szombathelyen az önkormányzaton kívül a Vasi Honvéd Bajtárs Egyesület és a Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány szervezi a Nagy háborús emlékév rendezvényeit. Céljuk egyebek mellett az, hogy felkeressék és karbantartsák a város és a megye kiemelkedő első világháborús emlékeit, köztéri szobrait, haditemetőit. Konferenciákon és kiállításokon kívánják megismertetni a mai generációkkal a száz évvel ezelőtti eseményeket, valamint azok mozgatórugóit.
