A konferencián és műhelytalálkozón mintegy 30-30 magyarországi és szlovéniai szakember vett részt.
A következő években a hármashatár térségének, mint egyfajta magnak a támogatása hozhat eredményeket a szlovén-magyar együttműködési programban, oly módon, hogy a kisvállalkozásoknak, alacsony költségvetéssel bíró falvaknak is lehetőséget adjanak a pályázatokon való részvételre. Kedden-szerdán a Szlovén-magyar együttműködési program 2014-2020 – és a közös stratégiát szolgáló határon átnyúló területfejlesztési fórum előkészítése címmel rendeztek konferenciát és műhelytalálkozót Szentgotthárd városában.
A REG-NET projekt végrehajtására Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében kerül sor. A REG-NET Vas és Zala megye, valamint Pomurje és Prodavje területek szervezeteinek összehangolt stratégiai felkészülését segíti a 2014-2020 évekre, valamint előkészíti egy tartós területfejlesztési konzultációs fórum és ernyőszervezet megalakítását a határtérségben.
A projekt eddigi eredményei közé tartozik, hogy elvégezték a szlovén-magyar határtérség együttműködő szervezeteinek hálózati elemzését, határon átnyúló együttműködési stratégiát készítettek, megkezdődött a közös területi információs rendszer (GIS) kidolgozása és egy területfejlesztési konzultációs fórum és ernyőszervezet szakmai koncepciójának előkészítése.
A mostani konferencián és műhelytalálkozón mintegy 30-30 magyarországi és szlovéniai szakember vett részt – ez a szlovének számára is kellemes meglepetés volt, hogy ilyen nagy számban tudtak megjelenni a rendezvényen.
A konferencia első napján nagy hatással volt a résztvevőkre Huszár Gábor előadása. A szentgotthárdi polgármester a határváros kalandos XX. századi történetét ismertette, és azt, hogyan voltak képesek lépésről lépésre megalapozni a fejlesztést. Ma a kisváros – az Opel révén – tagja lehet a mechatronikai klaszter kezdeményezésnek.
Dusan Snoj, a Szlovén Köztársaság szentgotthárdi főkonzul szavai megerősítették: óriási érték a magyar oldalon a szlovén illetve vend nemzetiség jelenléte és kultúrája, és hasonlóképp fontos Szlovénia életében a muravidéki magyarság létezése. A nemzeti kultúrák találkozása termékeny hatással van a gazdaságra és a közéletre is. Sőt, ha a szlovén-magyar viszony kerül szóba, sosem maradhat ki a hármashatár harmadik népe, az osztrák lakosság sem. Ahogyan ez a háromnyelvűség évszázadok óta jelen van a térség településein, úgy a konferencián is folyamatosak voltak az utalások Dél-Burgenlandra és a Dél-stájerországi területekre is.
A szlovén-magyar határtérség fejlesztési szükségletéről Győrffy Gábor (Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.) tartott előadást. Győrffy Gábor kihangsúlyozta: nagyon jó, hogy a városok képesek együttműködni egymással, de ahhoz, hogy a régi szakadások eltűnjenek, hogy gyógyuljon a térség, sokkal erősebben kellene a határtérség falvaira, az itteni kreatív kezdeményezésekre fókuszálni.
Mint mondta, a Szlovénia-Magyarország határon átnyúló együttműködési program 2007-2013-as időszakában az átlagos projektméret 200 millió forint volt, ellehetetlenítve ezzel a kistelepülések, helyi vállalkozások számára a pályázatokban való részvételt, egyszerűen azért, mert jóval kisebb léptékű programokat tudnának megvalósítani. Könnyebb volt 200 milliót nyerni, mint hármat, és a következő ciklusra szeretnének ezen változtatni, a kicsiket is helyzetbe hozni. Győrffy Gábor célként fogalmazta a 2014-2020-as uniós tervezési időszakban ezt a magot, a Szentgotthárd – Körmend – Zalalövő – Lenti – Lendva – Muraszombat – Radkersburg térség támogatását.
A maribori szakember, Romeo Varga a 2014-2020. évi határon átnyúló együttműködési programok feltételrendszerét ismertette, Ocskay Gyula (Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata) a határon átnyúló együttműködések szervezeti formáival kapcsolatosan szerzett nemzetközi tapasztalatait osztotta meg a jelenlevőkkel. A műhelytalálkozók témái között a gazdaság-, vidék- és turizmusfejlesztés, a határtérségbeli emberi erőforrás-fejlesztés, illetve a térség szervezetei/intézményei közti együttműködések lehetőségei szerepeltek.
Másnap a közös arculat, a marketing-stratégia alapjai, a közös szervezeti rend részletes kérdései és a közös GIS voltak napirenden. Kezd körvonalazódni egy, a hármashatár térségére vonatkozó területfejlesztési egyeztetési fórum arculata. A kétnapos rendezvény kedves mozzanataként számolt be Győrffy Gábor arról, hogy elhatározták: júliusban közös „szafarira” mennek a fejlesztésekkel foglalkozó szervezetek képviselői. Magyar és szlovén oldalról egyaránt 10-15 fő járja majd be a vidéket, intézményeket, vállalkozásokat, hogy közelebbről megismerjék egymást és közvetlen kapcsolatokat építsenek ki.