Igen nagy szimbolikus jelentősége van - mondja Hende Csaba.
Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint igen nagy szimbolikus jelentősége van az Országgyűlés keddi döntésének, amellyel hét Vas megyei település - amelyek 1922-ben kivívták, hogy Magyarországhoz tartozhassanak - megkapta a Leghűségesebb Falu címet.
Az Országgyűlés kedden fogadta el a hűség falvairól szóló törvényt, amelynek értelmében Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti megkapta a Leghűségesebb Falu címet. A jogszabállyal a parlament fejet hajt a nyugat-magyarországi területek elszakítása ellen 1921-ben kibontakozó fegyveres küzdelem résztvevői és az 1922. évi népszövetségi döntést kikényszerítő falvak lakosainak bátor magatartása előtt, amellyel kivívták településeik Magyarországhoz tartozását.
Hende Csaba honvédelmi miniszter (k) és Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő (j) a Leghűségesebb Falu címet elnyert települések vezetőivel a hűség falvairól szóló törvény elfogadása után a Parlamentben 2014. december 16-án
Hende Csaba, a Fidesz szombathelyi országgyűlési képviselője, a javaslat egyik előterjesztője a szavazást követően azt mondta: a magyar törvényhozás kicsit megkésve, kilencven év elteltével hajt fejet az érintett községek előtt. Mint fogalmazott: "a települések hőstette annak idején halálos áldozatokat is követelt, hiszen a községek lakói - a ma ott élők nagyszülei, dédszülei - az osztrák hatóságok önkényével szemben is kinyilvánították a haza iránti hűséges rajongásukat".
Hende Csaba kiemelte: a néhány száz lelkes falvak azzal együtt szerettek volna Magyarországhoz tartozni, hogy lakosságuk alapvetően horvát, illetve német nemzetiségű, és ez nem volt másképp a trianoni döntés időszakában sem. A népszövetségi bizottság is az egyöntetű népakarat hatására, többéves küzdelem után, halálos áldozatok és lemondások árán döntött úgy, hogy visszacsatolja a településeket Magyarországhoz - tette hozzá.
A keddi parlamenti szavazáson az érintett települések képviselői is részt vettek.