A lengyelek a legbüszkébbek a történelmükre, őket a csehek követik, harmadik helyen állnak a magyarok és utolsók a szlovákok.
A visegrádi országok lakói közül a lengyelek a legbüszkébbek a történelmükre, őket a csehek követik, harmadik helyen állnak a magyarok és utolsók a szlovákok - derül ki abból a vizsgálatból, amely első ízben keresett választ arra a kérdésre, hogyan látják történelmüket és egymást a négy ország lakói.
A felmérést a Visegrádi Alap rendelte meg, és a pozsonyi Közügyek Intézete koordinálta, eredményeit pénteken tették közzé Prágában. Lengyelországban a Gazeta Wyborcza című napilap ismertette keddi számában.
A történelmi és földrajzi közelség ellenére a lengyelek több mint 70 százaléka nem tudott megnevezni egyetlen híres cseh, és több mint 90 százalékuk egyetlen híres magyar embert sem. Hasonló a helyzet a többi visegrádi országban is. Viszonylag a legtöbbet a csehek és szlovákok tudnak egymásról, ami nem meglepő, hiszen sokáig közös államban éltek.
A V4-ek egész területén a legnépszerűbb és legismertebb személyiség a néhai II. János Pál pápa.
A magyarok számára a harmadik legismertebb lengyel személyiség Bem József tábornok, akiről viszont sok lengyel azt gondolja, hogy magyar volt. De a lengyelek a magyarokat még így is jobban ismerik, mint szlovák szomszédaikat: 94 százalékuk nem tudott megnevezni egyetlen híres szlovák személyiséget sem.
A lengyelek a legbüszkébbek történelmükre, utánuk következnek a csehek, a magyarok, legvégül pedig a szlovákok. Ez nem azt jelenti, hogy szégyellnék a történelmüket, csupán az azzal kapcsolatos szimbolika kevésbé fontos számukra.
A legnagyobb megbecsüléssel mind a négy ország lakói a régi idők hőseire - hadvezérekre, királyokra, szabadságharcosokra - tekintenek. Ebben a panteonban kevés hely marad a jelenkor politikusai számára.
A lengyelek a híres kortárs személyiségek közül a leginkább Lech Walesára büszkék, de a volt államfő sok negatív érzelmet is ébreszt körükben. A csehek Václav Havelre büszkék, de az első három nemzeti hősük régebbi századokban élt. A szlovákok Aleksander Dubcekre büszkék, míg a magyarok csaknem kizárólag elmúlt századok hőseire vagy a politikán kívüli személyiségekre büszkék.
Arra a kérdésre, hogy kit szégyellnek a leginkább, a csehek első helyen Klement Gottwald kommunista politikust említették, a szlovákok pedig Jozef Tisót, a második világháború idején létező szlovák állam vezetőjét. A magyarok leginkább a két világháború között, illetve a II. világháború alatt politizáló fasiszta politikusaikat szégyellik, valamint Kádár János néhai kommunista pártfőtitkárt. A lengyelek számára a leginkább szégyellt személyiség Jaroslaw Kaczynski, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt elnöke, őt olyan kommunista politikusok követik, mint Boleslaw Bierut, Wladyslaw Gomulka vagy Wojciech Jaruzelski.
A felmérésből az is kiderült, hogy a legderűlátóbban a lengyelek ítélik meg helyzetüket, és ők a legelégedettebbek a kommunizmus bukásával és az EU-, illetve NATO-csatlakozással is. A többi visegrádi országban ez a mutató alacsonyabb, és körükben nagyobb a nosztalgia is a kommunizmus iránt. A csehek és szlovákok jelentős része sajnálja, hogy közös államuk szétesett.
A felmérésből az is kiderült, hogy a csehek és szlovákok nem bíznak a magyarokban, a lengyelek és csehek pedig az oroszokban és a németekben. A szlovákok szeretik az oroszokat, de nem bíznak az amerikaiakban, viszont a magyarok szeretik az osztrákokat és a németeket, ugyanakkor félnek az oroszoktól.