Kvízpercek a vitaminoktól a mesékig - Ha azt mondom, zsenimérő kvíz, ti már tudjátok, mi jön

Kvízek minden napra

Napikvíz Alíz

2026.11.15. 06:00

Mennyire emlékszel az iskolában tanultakra, és mennyire vagy otthon a mesék világában? Ez a nyolckérdéses műveltségi kvíz az ókori Rómától a természettudományokon át a jól ismert rajzfilmekig kalandozik. Szóba kerülnek a vitaminok, az energiaforrások és egy érdekes számsor is. Gondold végig a válaszokat, és nézd meg, hány pontot sikerül szerezned!

 

Hírek és érdekességek a kvíz témáihoz

Folsav és várandósság – miért fontos már a fogantatás előtt?

Az amerikai járványügyi központ (CDC) 2026 szeptemberében frissített tájékoztatójában ismét hangsúlyozta a megfelelő folsavbevitel jelentőségét. A B9-vitaminhoz tartozó folsav különösen fontos a magzat idegrendszerének korai fejlődésében, mivel csökkenti bizonyos súlyos velőcsőzáródási rendellenességek kockázatát. A szakemberek napi 400 mikrogramm folsav bevitelét javasolják a teherbe esni képes nők számára. A megfelelő ellátottság azért is lényeges, mert a magzati idegcső fejlődésének meghatározó szakasza gyakran még a várandósság felismerése előtt lezajlik.

Polónium – egy radioaktív elem, amelynek neve egy országra utal

A polóniumot Marie és Pierre Curie fedezte fel 1898-ban, miközben radioaktív ásványokat vizsgáltak. Az elemet Marie Curie szülőhazájáról, Lengyelországról nevezték el, amelynek latin neve Polonia. A polónium egyik legismertebb izotópja, a polónium-210 rendkívül veszélyes lehet, ha a szervezetbe kerül. Az alfa-sugárzás a bőrön kívülről nehezen hatol át, a szervezet belsejében azonban súlyos károsodást okozhat. A radioaktív anyagok története a modern fizika és orvostudomány fejlődésével is szorosan összekapcsolódik.

Acta Diurna – már az ókori Rómában is voltak napi hírek

A hírek rendszeres közzététele jóval a nyomtatott újságok megjelenése előtt elkezdődött. Az ókori Rómában az Acta Diurna elnevezésű hivatalos feljegyzésekben közérdekű eseményekről, állami döntésekről és társadalmi történésekről tájékoztatták a lakosságot. A napi közlemények rendszeres megjelentetését hagyományosan Julius Caesar Kr. e. 59-ben hozott intézkedéséhez kötik. Ezeket a nyilvános helyeken kifüggesztett beszámolókat a modern hírlapok egyik korai előzményének tekintik.



Ne maradj le semmiről! Kövess a Google Hírekben is ›
.