Rendkívül száraz és szokatlanul meleg volt az idei tavasz Magyarországon

MTI/alon.hu

2026.06.20. 07:57

A HungaroMet adatai szerint 1901 óta a kilencedik legmelegebb és a harmadik legszárazabb tavaszt élte át Magyarország. Az aszály már tavasszal komoly gondokat okozott a mezőgazdaságban.

Rendkívül száraz és szokatlanul meleg volt az idei tavasz Magyarországon

A 2026-os tavasz több szempontból is bekerült a meteorológiai rekordok közé. A HungaroMet összesítése szerint az idei évszak 1901 óta a kilencedik legmelegebb, valamint a harmadik legszárazabb tavasznak bizonyult Magyarországon.

Az országos középhőmérséklet 12,1 Celsius-fok volt, amely mintegy 1 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti időszak átlagát.

Március hozta a legnagyobb hőmérsékleti eltérést

A tavaszi hónapok közül a március emelkedett ki leginkább. Az év első tavaszi hónapja 2,5 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagosnál, így a nyolcadik legmelegebb március lett a több mint százéves adatsorban.

Május is az átlagosnál melegebbnek bizonyult, míg április kissé hűvösebb volt a sokéves átlagnál.

A tavasz során ugyanakkor három jelentősebb lehűlés is érkezett. Az április eleji és a májusi fagyok több térségben komoly károkat okoztak a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényeken.

Történelmi aszály sújtotta az országot

A HungaroMet előzetes adatai szerint tavasszal országos átlagban mindössze 79,2 milliméter csapadék hullott, ami a szokásos mennyiség 57 százalékának felel meg.

Mindhárom tavaszi hónap csapadékszegény volt:

  • márciusban 34 százalékkal kevesebb eső esett az átlagosnál,
  • áprilisban a hiány elérte a 90 százalékot,
  • májusban pedig 18 százalékos volt az elmaradás.

Az idei április a második legszárazabbnak bizonyult 1901 óta, míg a teljes tavasz a harmadik helyre került a történelmi rangsorban.

Már tavasszal nyári aszály alakult ki

A csapadékhiány következtében a talaj felső rétegei gyorsan kiszáradtak. Ez megnehezítette a vetést és az új növények fejlődését.

Május első hetére a sekélyen gyökerező kapásnövények szempontjából az ország szinte teljes területét nagyfokú vagy súlyos aszály érintette.

Április végére a talajállapot több helyen már a nyári aszályos időszakokat idézte. Különösen az Alföldön és a Mezőföldön vált kritikussá a helyzet, ahol a felső talajrétegek rendkívül szárazakká és porossá váltak.

Fagyok pusztítottak a gyümölcsösökben

A tavasz során több alkalommal is fagypont alá csökkent a hőmérséklet.

Április 9. és 12. között sokfelé mínusz 1 és mínusz 4 fok közé hűlt a levegő, majd május 1-jén több térségben mínusz 5 fok alatti értékeket is mértek.

Ezek a lehűlések jelentős károkat okoztak a virágzó gyümölcsösökben és a szőlőültetvényeken.

Ezek voltak a tavasz szélsőséges értékei

Az idei tavasz legmagasabb hőmérsékletét május 27-én Budapesten, Újpesten regisztrálták, ahol 34,4 Celsius-fokot mértek.

A legalacsonyabb értéket április 11-én Nyírtasson jegyezték fel, ahol mínusz 7,4 Celsius-fokig süllyedt a hőmérséklet.

A legtöbb csapadék Bakonybél térségében hullott, összesen 183,8 milliméter, míg a legkevesebbet Debrecen-Kismacson mérték, mindössze 27,5 millimétert.

Egyetlen nap alatt a legtöbb eső Baján esett: május 16-án 78,2 milliméter csapadékot regisztráltak.

Európa és a világ is rendkívül meleg tavaszt élt át

A Copernicus éghajlat-megfigyelő szolgálat adatai szerint nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is kiemelkedően meleg volt az idei tavasz.

Világszinten és Európában egyaránt a harmadik legmelegebb tavaszt regisztrálták a mérések kezdete óta. Európa nagy részén az átlagosnál magasabb hőmérsékletek domináltak, különösen Skandináviában, Nyugat-Európában és Nyugat-Oroszországban.

A szakemberek szerint az idei tavasz ismét jól mutatja, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek és az aszályos időszakok egyre gyakrabban jelentkeznek Magyarországon és Európában egyaránt.


.