Hirdetés


Ki nem mondva, de felismerhetően - Szombathely regénye, a Diákregény

2015.09.20

1967-ben játszódik. Ön hallott már róla?

Hirdetés

Balázs Géza  honlapján figyeltünk fel a minap egy bejegyzésre, amely Lipp Tamás Diákregény című könyvéről szól. A Rakéta regénytár című sorozatban 1983-ban megjelent kötetről a nyelvész többek között azt írja, hogy az „1967-ben játszódik – ki nem mondva, de felismerhetően – Szombathelyen, az akkor alakult tanárképző intézetben”.

Az 1946-ban született Lipp Tamásnak könyve megírásához úgymond nem kellett messzire mennie, hiszen 1969-ben, a szombathelyi tanítóképző intézetben szerzett népművelő-könyvtáros diplomát.

Lipp Tamás. Fotó: a szerző honlapja

1973 óta publikál riportokat, szociográfiákat, esszéket, regényeket.

A Diákregény mottója:

A könnyed felelőtlenség első próbatétele.

A kötet az első évfolyamos népművelő-könyvtár szakosok kollégiumi első félévét meséli el.

„A helyszín egy kisváros valahol nyugaton, ahol elég szeles, esős az idő, ami időnként felbolygatja az amúgy nehezen beilleszkedők és a szabályokhoz nehezen alkalmazkodók idegeit” – fogalmaz egy, a könyvről szóló írásában Bátonyiné Nádori Erzsébet, aki - 1969 és 1971 között - szintén e szak hallgatója volt.

A történetről Bátonyiné azt írja, hogy a könyv közel egyharmadában a szerző a főszereplő Szél Miklós és a hozzá közel álló fiúk, lányok, szobatársak, szerelmek lassan formálódó történeteiről mesél. „A beilleszkedés, a viszonyrendszerek kialakulása, az egymással való rivalizálás és a főiskola vezetőihez, tanáraihoz való viszonyok, viszonyulások szövevénye bontakozik ki ezekből a történetekből.”

Fotó: Lipp Tamás honlapja

A folytatásban „a demokrácia akkoriban is hangoztatott elvei alapján a diákoknak maguk közül kell jelölteket állítani, akik az intézeti vezetés partnereként őket képviselik majd. A főszereplőt Szél Miklóst kérik fel, hogy a jelölési folyamatot végig vigye és listára kerüljenek majd azok, akik arra a legérdemesebbek. A konfliktus a diákok és az intézeti vezetők között ebben a folyamatban jelentkezik majd. A főiskola vezetői viszont nem egészen úgy és azt gondolják, ami kialakulni látszik.”

A Könyvvilág 1983/4. számában Gönczi László Elavult a cserépszavazás? címmel méltatja a regényt.

Lipp Tamás történetén érződik, átsüt a személyes élmény hitele. „Magam is tanú vagyok – mondja –, a történet rám eső részét nekem kell elmondanom.” A Diákregény lendületes, izgalmas-ironikus látlelet. Saját egykori lobogásainkra emlékeztet és azokról, a sajnos már elmúlt évekről mesél, amelyek többségünk életében talán a legszebbek voltak, amikor megpróbáltunk magunk is a játékszabályok figyelmen kívül hagyásával játszani.

A regény – ezt már Polák Istvántól, egy másik egykori népművelő-könyvtáros hallgatótól tudjuk meg - a tényregény és a fikciós regény ötvöződése. Ha a helyszínt és a cselekményt nézzük, akkor tényszerű, ha a szereplőket, akkor fikciós, hiszen a szerző „az időbeli közelség és a kényes részletek miatt” alakjukat, szerepüket és nevüket kisebb vagy nagyobb mértékben módosította.

Polák a Diákregény fogadtatását így jellemzi:

Hogy nem volt különösebb visszhangja, az szinte természetes. Egyszerűbb volt hallgatni róla.

Balázs Géza bejegyzésében a szerző eredeti szóhasználatára és hasonlataira is felhívja a figyelmet, amikor idéz egy-egy félmondatot.

  • fanyar és hűvös volt, mint a téli birsalma (131)
  • szeme úgy jár körbe, mint a vízicsibor (215)
  • az események, – ha nagyon odafigyelünk rájuk – kiformálják a maguk szavait (166)
  • az érzelmeknek szaguk van (170)
  • amióta világ a világ, reggel 8 és 12 között még soha semmi fontos nem történt (225)
  • szükségünk van az ismétlődésekre (336)
  • Még alig múlt öt óra, de már az egész város kihalt. (345)
  • Most már tudom, hogy azok a történetek, amelyeket végig tudunk mondani, ide kötnek bennünket, ehhez a tájhoz. (362)


A könyv egyébként – utánanéztünk – a mai napig kapható, igaz csak antikváriumokban, de ezekből az internet segítségével könnyedén beszerezhető.

A Diákregény a Berzsenyi Dániel Könyvtárban is megtalálható, egyetlen példányban. Rövid ízelítő belőle itt érhető el.

A kötet nem előzmények nélküli. A szereplők Lipp Tamás néhány évvel korábban megjelent Hályogkovácsok című szociográfiájának szereplői (innen letölthető): a könyvben a szerzővel együtt 1969-ben végzett népművelő-könyvtáros évfolyam tagjai szólalnak meg, immár a diplomázást követően.

(Cikkünk elkészítéséhez - Balázs Géza és Lipp Tamás weblapján kívül - forrásként használtuk az 1971-ben népművelő-könyvtár szakon végzett osztály honlapját.)