1967-ben játszódik. Ön hallott már róla?
Balázs Géza honlapján figyeltünk fel a minap egy bejegyzésre, amely Lipp Tamás Diákregény című könyvéről szól. A Rakéta regénytár című sorozatban 1983-ban megjelent kötetről a nyelvész többek között azt írja, hogy az „1967-ben játszódik – ki nem mondva, de felismerhetően – Szombathelyen, az akkor alakult tanárképző intézetben”.
Az 1946-ban született Lipp Tamásnak könyve megírásához úgymond nem kellett messzire mennie, hiszen 1969-ben, a szombathelyi tanítóképző intézetben szerzett népművelő-könyvtáros diplomát.
Lipp Tamás. Fotó: a szerző honlapja
1973 óta publikál riportokat, szociográfiákat, esszéket, regényeket.
A Diákregény mottója:
A könnyed felelőtlenség első próbatétele.
A kötet az első évfolyamos népművelő-könyvtár szakosok kollégiumi első félévét meséli el.
„A helyszín egy kisváros valahol nyugaton, ahol elég szeles, esős az idő, ami időnként felbolygatja az amúgy nehezen beilleszkedők és a szabályokhoz nehezen alkalmazkodók idegeit” – fogalmaz egy, a könyvről szóló írásában Bátonyiné Nádori Erzsébet, aki - 1969 és 1971 között - szintén e szak hallgatója volt.
A történetről Bátonyiné azt írja, hogy a könyv közel egyharmadában a szerző a főszereplő Szél Miklós és a hozzá közel álló fiúk, lányok, szobatársak, szerelmek lassan formálódó történeteiről mesél. „A beilleszkedés, a viszonyrendszerek kialakulása, az egymással való rivalizálás és a főiskola vezetőihez, tanáraihoz való viszonyok, viszonyulások szövevénye bontakozik ki ezekből a történetekből.”
Fotó: Lipp Tamás honlapja
A folytatásban „a demokrácia akkoriban is hangoztatott elvei alapján a diákoknak maguk közül kell jelölteket állítani, akik az intézeti vezetés partnereként őket képviselik majd. A főszereplőt Szél Miklóst kérik fel, hogy a jelölési folyamatot végig vigye és listára kerüljenek majd azok, akik arra a legérdemesebbek. A konfliktus a diákok és az intézeti vezetők között ebben a folyamatban jelentkezik majd. A főiskola vezetői viszont nem egészen úgy és azt gondolják, ami kialakulni látszik.”
A Könyvvilág 1983/4. számában Gönczi László Elavult a cserépszavazás? címmel méltatja a regényt.
Lipp Tamás történetén érződik, átsüt a személyes élmény hitele. „Magam is tanú vagyok – mondja –, a történet rám eső részét nekem kell elmondanom.” A Diákregény lendületes, izgalmas-ironikus látlelet. Saját egykori lobogásainkra emlékeztet és azokról, a sajnos már elmúlt évekről mesél, amelyek többségünk életében talán a legszebbek voltak, amikor megpróbáltunk magunk is a játékszabályok figyelmen kívül hagyásával játszani.
A regény – ezt már Polák Istvántól, egy másik egykori népművelő-könyvtáros hallgatótól tudjuk meg - a tényregény és a fikciós regény ötvöződése. Ha a helyszínt és a cselekményt nézzük, akkor tényszerű, ha a szereplőket, akkor fikciós, hiszen a szerző „az időbeli közelség és a kényes részletek miatt” alakjukat, szerepüket és nevüket kisebb vagy nagyobb mértékben módosította.
Polák a Diákregény fogadtatását így jellemzi:
Hogy nem volt különösebb visszhangja, az szinte természetes. Egyszerűbb volt hallgatni róla.
Balázs Géza bejegyzésében a szerző eredeti szóhasználatára és hasonlataira is felhívja a figyelmet, amikor idéz egy-egy félmondatot.
- fanyar és hűvös volt, mint a téli birsalma (131)
- szeme úgy jár körbe, mint a vízicsibor (215)
- az események, – ha nagyon odafigyelünk rájuk – kiformálják a maguk szavait (166)
- az érzelmeknek szaguk van (170)
- amióta világ a világ, reggel 8 és 12 között még soha semmi fontos nem történt (225)
- szükségünk van az ismétlődésekre (336)
- Még alig múlt öt óra, de már az egész város kihalt. (345)
- Most már tudom, hogy azok a történetek, amelyeket végig tudunk mondani, ide kötnek bennünket, ehhez a tájhoz. (362)
A könyv egyébként – utánanéztünk – a mai napig kapható, igaz csak antikváriumokban, de ezekből az internet segítségével könnyedén beszerezhető.
A Diákregény a Berzsenyi Dániel Könyvtárban is megtalálható, egyetlen példányban. Rövid ízelítő belőle itt érhető el.
A kötet nem előzmények nélküli. A szereplők Lipp Tamás néhány évvel korábban megjelent Hályogkovácsok című szociográfiájának szereplői (innen letölthető): a könyvben a szerzővel együtt 1969-ben végzett népművelő-könyvtáros évfolyam tagjai szólalnak meg, immár a diplomázást követően.
(Cikkünk elkészítéséhez - Balázs Géza és Lipp Tamás weblapján kívül - forrásként használtuk az 1971-ben népművelő-könyvtár szakon végzett osztály honlapját.)