Járható utak: Beszélgetés Gecse Józseffel, Ostffyasszonyfa polgármesterével

Ez a hit segített abban is, hogy a közelmúltban megújult az itt található Ostffy-kastély. Ennek apropóján beszélgettünk Gecse József polgármesterrel.

Önnek ez a szülőfaluja?

Celldömölkön születtem, de születésem, azaz 1966 óta itt élek. Ostffyasszonyfát csak akkor hagytam el, amikor az iskolai tanulmányaim elszólítottak.

És hova szólították el?

Az általános iskolát még helyben végeztem, aztán Kőszegen tanultam a Jurisich Miklós Gimnáziumban. Ezt követően Nyíregyházára mentem a mezőgazdasági főiskolára. A diploma megszerzése után újra hazatértem.

Akkor elég jól ismeri a falut, és a falu is ismeri önt.

Igen, azt hiszem, Ostffyasszonyfáról nehéz újdonságot mondani nekem. Itt zajlott az elmúlt negyven évem és családom is minden tekintetben ide kötődik.

Mióta polgármester?

A közéletbe az első önkormányzati választás során, 1990-ben, kapcsolódtam be. Akkor képviselővé választottak, majd utána végigjártam a „ranglétrát'' Két cikluson keresztül alpolgármester, majd 2002-ben polgármester lettem. Azóta folyamatosan töltöm be ezt a posztot.

A polgármesterség mellett a civil életben mivel foglalkozik?

A falu vezetését társadalmi megbízásból látom el. Az alapvégzettségem mezőgazdasági gépészüzemmérnök és jelenleg is ebben a szakmában dolgozom. A helyi szövetkezet állattenyésztő telepének a műszaki vonala tartozik hozzám.

Az öröm vagy a bánat több a polgármesteri munkában?

Ez egy jó kérdés. Kétségkívül nem könnyű feladat ez mostanában, amikor mind az embereknek, mind a településeknek rendkívül szűkös források állnak rendelkezésére, de ha valaki megtalálja azokat a lehetőségeket, melyekkel a települést előre lehet vinni, akkor ennek a munkának még napjainkban is megvan a szépsége.

Mi különbözteti meg Ostffyasszonyfát a többi településtől?

Ostffyasszonyfa mindig büszke volt a múltjára, és a jelen kihívásaira úgy ad választ, hogy nem felejti a múltját. Ez azt jelenti, hogy a történelmi hagyományainkat mindig is igyekeztünk karbantartani. Ezért van az, hogy a faluban mindössze 800 ember lakik, ugyanakkor van itt első világháborús emlékhely, hadifogolytábor-emlékhely és kiállítás, koronaőr-emléktábla, egy itt született festő, Czencz János emléktáblája, egy Petőfi-szoba és öt kastély. Ezekkel a helyekkel az itt élők nap mint nap találkoznak, és biztos, hogy hatással vannak rájuk.

Minden tankönyv megemlíti, hogy Petőfi Sándor néhány hónapig Ostffyasszonyfán élt. Mennyire van jelen a költő emléke a mindennapokban?

Petőfi történetét igyekszünk az általános iskola szintjén elültetni. Művelődési központunk névadója - értelemszerűen - Petőfi Sándor, de emellett minden évben rendezünk egy vers- és prózamondó versenyt, melyben a kötelező elem egy Petőfi- vagy egy Weöres Sándor-vers. Weöres Sándor egyébként az egyik szomszédos településen, Csöngén gyerekeskedett. Arra is ügyelünk, hogy a nemzeti ünnepeink faluszintűek legyenek, így minden évben március 15-én is előjönnek a Petőfi-emlékek.

Ahogy már az előzőekben említettük, a település tele van kulturális, történelmi és épített emlékekkel. Honnan jön mindez? A történelem alakította így, vagy a falu az átlagnál jobban vigyázott ezekre?

Azt hiszem, mind a kettő. Ami a kastélyok történetét illeti, Ostffyasszonyfán volt négy-öt olyan főúri, nemesi család, akik meghatározták a település történetét. Ezeket az épületeket a történelem során sikerült épen megtartanunk, még a korábbi rendszer alatt is, mikor is tanács vagy a szövetkezetek működtek bennük, és nem engedték szétporhadni őket. A Petőfi-kultuszjelei a hetvenes években jelentek meg. A hősi emlékmű egykor evangélikus harang torony volt, melyre egymás után kerültek fel az emléktáblák, nem függetlenül az aktuális történelmi háttértől. 1937-ben építették, majd két év múlva került fel rá az első világháborús áldozatok táblája, melyet a nyolcvanas években követett a második világháborús tábla. Kocsis József koronaőr emléktáblája pedig a kilencvenes években kapott itt helyet. Ugyanakkor az itt élőkben mindig is nagyfokú tudatosság élt: ragaszkodnak a múltjukhoz, és tenni is hajlandók ezért. Említhetném példának a közelmúltból a két egyházat is, akik az egyházi vagyoni kártérítéseket a templomok felújítására használták. Nem mindenhol volt erre ilyen lelkület.

Ebbe a sorba illik a felújított Ostffy-kastély is, ahol most beszélgetünk. Erről mit kell tudnunk?

Ez egy műemlék épület, melynek a felújítása már évekkel ezelőtt megfogalmazódott bennünk, de a lehetőség csak 2008 tájékán érkezett el, mikor megjelentek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázati kiírásai. Ezeknek zöme a mezőgazdasággal volt kapcsolatos, de szerencsére volt egy olyan, amely a műemlék épületek felújítását célozta meg. Mi ezt a pályázatot ragadtuk meg, hogy megteremtsük az alapforrást az induláshoz.

Mennyi pénzbe került a munka?

A felújítás összköltsége valamivel több mint 35 millió forint volt, ebből 28 millió forint jött a már említett pályázatból, 2 millió egy megyei pályázatból érkezett - ez külön öröm volt számunkra -, 5 millió pedig saját forrás volt.

Nem ünneprontásként, csak a tisztánlátás miatt kérdezem: önállóan teljesen reménytelen egy ilyen projekt tető alá hozása?

Teljesen. Osffyasszonyfa éves költségvetése 140 millió forint.

Mi újult meg az épületen?

A felújítás ez esetben főként külső felújítást jelentett. A kiindulópont egy viszonylag jó karban levő, de romlásnak indult épület volt. A legfontosabb munkák a külső homlokzat rendbetétele, a teljes cserép- és részleges tetőcsere, illetve a nyílászárók javítása voltak. Emellett új térkövet kapott a kastély több mint félezer négyzetméteres udvara is. A konkrét munkákat megelőzte egy művészettörténeti kutatás, hogy minél jobban vissza tudjuk adni az eredeti állapotokat, beleértve a stílusjegyeket és az egykori színvilágot.

Milyen célokat szolgál most az épület?

Az Ostffy-kastély önkormányzati tulajdonban van. A felső szinten a polgármesteri hivatal és a körjegyzőség kapott helyet. Az alsó szinten irodák vannak, azokat bérbe adjuk a helyi szövetkezetnek.

Milyen nehézségekkel kellett megbírózniuk a felújítás során?

A legnagyobb kihívást a műemléki előírások, illetve az ezekkel kapcsolatos egyeztetések jelentették, különös tekintettel a homlokzatra és a nyílászárókra. Megvívtuk a magunk harcát, de úgy gondolom, egy olyan végeredmény született, amely mindenki tetszését elnyeri mind funkcionálisan, mind esztétikailag.

Javasolná a hasonló örökséggel rendelkező más településeknek is, hogy vágjanak bele?

Mindenképpen. A pályázat nagy segítség, és talán egyetlen járható út ezekben a forráshiányos időkben. Most azt tervezzük, hogy felújítjuk a sportpályát és a hozzá tartozó öltözőket is, szintén pályázati forrásból.

Következik: a település bemutatása