Január-június.
1. Árvizek - január 13., Malawi, Mozambik
Az árvíz különösen az ország középső részén, a Licungo folyó vidékén pusztított. Csak Mocuba városában nagyjából 15 ezren maradtak fedél nélkül.
A hivatalos adatok szerint 1971 óta ez a legsúlyosabb árvíz, amely a térséget sújtja.
Az ország északi és középső részén a legmagasabb riadókészültséget léptették életbe. Mocuba 70 ezres lakosságát felszólították, hogy vonuljanak biztonságos helyre, sokan azonban ennek ellenére sem akarták elhagyni házukat. További aggodalmat okozott, hogy a csapadék nem hagyott alább, emellett a déli partvidéket egy trópusi forgószél fenyegette.
A szomszédos Malawiban az államfő első bejelentése szerint 48 halottja volt az áradásnak, és 23 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására. Peter Mutharika elnök az ország 28 megyéjéből 10-et délen természeti katasztrófa sújtotta területté nyilvánított.
2. Lavinaomlások - február 24-26., Afganisztán
A hideg száraz telet követően hatalmas hómennyiség zúdult a középázsiai ország négy tartományára.
A legsúlyosabb helyzet a Kabultól északkeletre fekvő Pandzsir tartományban alakult ki. Abdul Rahman Kabiri, a tartomány ügyvezető kormányzója szerint harminc éve nem volt ennyi halálos áldozata a hógörgetegeknek.
Több mint száz lakóház semmisült vagy megrongálódott meg – tette hozzá az elöljáró.
Az első hírek szerdán még arról szóltak, hogy a mentésben dolgozók Pandzsirban 31 holttestre bukkantak, és vélhetően még további harminc ember van a hó fogságában. Egy napra rá azonban ugrásszerűen nőni kezdett a megtalált halálos áldozatok száma.
A mentést nehezítette, hogy a térség útjai járhatatlanok, és a munkálatokban részt vevő embereknek nem volt megfelelő felszerelésük, többnyire lapátokkal és puszta kézzel igyekeztek kiásni a hó alatt rekedt embereket.
3. Sárlavinák - március, Chile
Az áradások legsúlyosabban a fővárostól mintegy 800 kilométerre északra elterülő, sivatagi Atacama tartományt érintették, ahol 17 sárlavina pusztított az Andok hegyláncot sújtó heves esőzések és az általuk kiváltott gyors olvadás következtében. Antofagasta, Atacama és Coquimbo tartományban a megáradt folyók számos települést árasztottak el. A természeti csapásnak mintegy 30 ezer kárvallottja van, közülük 2700-at ideiglenes szállásokon kellett elhelyezni.
Michelle Bachelet elnök lemondta részvételét az Amerikai Államok Szövetségének (AÁSZ) jövő héten kezdődő panamavárosi csúcsértekezletén, és katonák, rendőrök ezreit vezényelte a térségbe a mentési, helyreállítási munkálatokra. Az elnök pár nap múlva újra felkereste a térséget, az áradás sújtotta számos település újjáépítését ígérve. "Itt vagyunk önökkel a kezdetektől, és újjá fogunk mindent építeni" - ígérte Bachelet asszony a kamerák előtt egy helyi lakosnak, aki részletesen beszámolt neki a települését ért károkról.
A mentésben dolgozóknak tíz nap elteltével sikerült helyreállítaniuk a legfontosabb közszolgáltatásokat, és több száz tonna élelmiszersegélyt, higiéniai és gyógyszerszállítmányokat eljuttatni Chile áradások sújtotta északi tartományaiba. A kormány több tízezer adag tetanuszoltást küldött a térségbe, valamint a kialakult járványveszély miatt nagy mennyiségű influenza és májgyulladás elleni oltóanyagot. Közben Chile déli részén heves erdőtüzek pusztítottak, több tízezer hektárnyi növényzetet tarolva le.
4. Földrengés - április 25., Nepál
A 7,9-es erősségű földrengés volt a legsúlyosabb ilyen katasztrófa Nepálban az utóbbi nyolcvanegy évben. Az első, pusztító erejű földmozgást több, ugyancsak erős utórengés követte. A természeti csapás leginkább a fővárost, Katmandut sújtotta, ahol több mint ezren haltak meg. Súlyos károk keletkeztek a főváros központi történelmi negyedében. A romba dőlt épületek között van az UNESCO világörökségi listáján szereplő, a 19. század első felében épült, kilencemeletes Darahara-torony.
Helyszíni beszámolók szerint a mentőcsapatok és a helyiek megállás nélkül kutattak a romok között rekedt esetleges túlélők után.
Nepálban falvak százai kénytelenek magukról gondoskodni, nincs áram és víz, nem nyitottak ki az élelmiszerboltok sem. A helyiek a szabad ég alatt töltötték az éjszakát, mert otthonuk vagy megsemmisült, vagy életveszélyessé vált a földrengések miatt.
Kínában és Tibetben is voltak halottjai a földrengésnek.
Például a 3900 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő kínai Sigatzét a Richter-skála szerinti 5,9-es erősségű utórengés rázta meg, több mint 1200 ház dőlt romba, és csaknem 10 ezer sérült meg. Utak váltak járhatatlanná, a térségben időlegesen megszakadt az áramellátás és a távközlési összeköttetés. Ugyanitt 54 templomot ért kár.
5. Hőhullám - május 30., India
Indiában sok helyen, például Újdelhiben is 45 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Az áldozatok túlnyomó többsége a szegények közül kerül ki.
A hőség számos helyen áramkimaradásokat is okozott.
Hírügynökségi jelentések szerint a helyzet Ándhra Prades és Telangána államban a legrosszabb. Előbbiben 852-en, utóbbiban 266-an vesztették életüket.
Évente százak halnak meg a hőség következtében Indiában, az áldozatok túlnyomó többsége a szegények közül kerül ki. A hőség sújtotta térségben a hatóságok azt javasolták az embereknek, hogy nappal lehetőleg ne menjenek ki az utcára, hanem maradjanak otthon, ezt azonban sokan nem engedhetik meg maguknak.
6. Forróság - június vége, Pakisztán
Csak az Indiai-óceán partján fekvő Karacsi városában 114-en haltak meg a hőség miatt egy nap alatt, míg a dél-pakisztáni Szindh tartomány három másik közigazgatási körzetében további nyolcan – közölték július 23-án a tartományi egészségügyi hatóságok.
Karacsiban 45 fokot is mértek, ami mindössze két fokkal marad el az 1979-ben regisztrált 47 fokos városi melegrekordtól.
A helyzetet a vízhiány és a gyakori áramkimaradások mellett az is súlyosbította, hogy a hőhullám pont a muzulmán böjti hónap, a ramadán idején csapott le Pakisztán déli részére.
(Folytatjuk.)