„Jó, hogy feljöttek hozzánk Pestről” – így köszöntötte Hende Csaba honvédelmi miniszter bevezetőjében a fővárosból érkezett vendégeket.
És bár erről a mondatról ugyanolyan sokat lehetne beszélni, mint az egykori nagyatádi katonaélményekről, most mégis igyekszünk a tényeknél maradni: új múzeum nyílt Szombathelyen.
„Ugye gondolsz néha rám? Csillagfényes éjszakán, mikor nyugszik minden szépen, csendesen, csak a honvéd nem pihen.” – szól élőben a kórus az Aréna utca 8. épülettömb udvarán, amelyről a tudósítónak egyből beugrik az a röpke egy év, melyet a nagyatádi laktanyában húzott le, és mely alatt mindössze négyszer kapott hazautazást, nem mintha bármi rossz fát tett volna a tűzre, egyszerűen így jött ki a lépés, ilyen volt idő és ilyen volt a hely.
Régen volt persze, és sok mindent eltompít a távolság.
A dal keltette emlékek lecsengése után aztán jön a részletesebb körülnézés a helyszínen. Az otromba, böhöm nagy Volga és a két páncélos mellett (egyik típus több mint ismerős) a meglepetést a megjelentek száma okozza.
A jóval 30 fok feletti időben ugyanis nagyon sokan vagyunk itt, hogy tanúi legyünk „A római légiótól a magyar honvédségig – Szombathely helyőrség katonai múltja” állandó kiállítás megnyitásának.
A rendezvényen itt van Hende Csaba honvédelmi miniszter, Kovács Ferenc megyei elnök, Ipkovich György polgármester, Puskás Tivadar országgyűlési képviselő, számos helyi politikus és magas rangú – visszavonult és aktív - katonai vezető is.
Végül is érthető: a szombathelyi laktanya nagyon sok ember életében jelentette az alfát és az ómegát.
„Elöljáróban engedjék meg, hogy mi, Szombathelyiek szeretettel köszöntsük a Budapestről és máshonnal érkezett vendégeinket. Jó, hogy feljöttek hozzánk Pestről.” Ezzel a rendhagyó fordulattal kezdi beszédét Hende Csaba honvédelmi miniszter, nyilván szándékosan. Több bekezdésen át lehetne ragozni a „feljöttek” igekötős ide használatát, de mi most nem tesszük, csak felhívjuk rá a figyelmet.
A miniszter beszédében többek között arról beszél, hogy a katonaság mindig is fontos szerepet töltött be a város életében.
„A honvédelem nemzet ügy, ezért alapvető célunk a honvédelem egész rendszerének megújítása” – mondja Hende, aki szerint a most nyíló kiállítást azért is érdekes, mert bőven találhatunk általa olyan tapasztalatokat, melyekre ma is érdemes figyelni.
Ezek után Obrecsány Mihány nyugállományú ezredes az egykori Savaria Gépesített Lövészdandár parancsnokainak nevében emlékezik vissza a nem is olyan régi időkre, furcsának nevezve azt, hogy közelmúlt még sokakban élő emlékei, történési és tárgyai egy kiállítás részei lettek. A katonatiszt arra az ellentmondásra is felhívja a figyelmet, amely „az esküjét híven betartó, hazáját élete árán is megvédeni kész, a mindenkori nagybetűs katona” és az utókor – sokszor politikai alapokon történő – magyarázatai között található.
A beszédek után átvágásra kerül az új múzeum bejáratánál elhelyezett nemzeti szalag, majd a VIP-vendégek, a sajtó és az érdeklődők felmennek az emeleten berendezett egy nagy és két kisebb terembe, hogy megtekintsék a kiállítást, amely időrendben viszi végig a látogatókat Szombathely és a katonaság kapcsolatán.
A tudósítót a legutolsó szobában – megpillantva az emeletes ágyat és tartozékait – ugyanaz a tompa érzés fogja el, mint egy órával ezelőtt, a dal hallgatásakor, majd rendesen összehajtja azt a kissé slendrián módon összecsavart katonai szíjat, amelyet a sapka alá helyezek a „stokin”. Még most is emlékszik a mozdulatra.
A kiállítás – vasárnap és hétfő kivételével – 10-től 18 óráig látogatható.
A „Savariától a Savariáig”, avagy „A római légiótól a magyar honvédségig – Szombathely helyőrség katonai múltja” állandó kiállítás A Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Alapítvány kezdeményezésére, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai irányításával, a Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítési Parancsnokság és a Vasi Honvéd Bajtársi Egyesület közreműködésével valósult meg.
