Valószínűleg nem vagyok egyedül, aki riadtan konstatálja, hogyan porosodik a polcon a kazettagyűjtemény.
Valószínűleg nem vagyok egyedül, aki riadtan konstatálja, hogyan porosodik a polcon a kazettagyűjtemény, amelyre egykor oly büszke volt. Valamit tenni kell. Nem olyan nehéz.
Valószínűleg nem vagyok egyedül, aki riadtan konstatálja, hogyan porosodik a polcon a kazettagyűjtemény, amelyre egykor oly büszke voltam.: bakelit és cd-lemezek másolatai, élőben rögzített koncertek kalózfelvételei, egyedi válogatások, egyéb értékes, ma már gyakorlatilag beszerezhetetlen apróságok.
Ehhez jön még hozzá vagy 100-150 nyelvi kazetta, közöttük már számos kiváló nem kapható boltban, sem kazettán, sem cd-n.
Nemcsak az a baj, hogy a kazetták szakadnak, életkoruk véges, hanem az is, hogy egyre nehezebb olyan eszközt találni, ami lejátssza őket.
Valamit tenni kell, ha nem akarom, hogy az évtizedek hosszú munkája alatt összerakott gyűjtemény végleg az enyészeté legyen.
Adódik a megoldás: digitalizálás.
Már korábban próbáltam tájékozódni, hogy hogyan lehetséges ez: akkor azt a tanácsot kaptam, hogy a magnó jack-kimenetét kössem rá a számítógép audióbemenetére, majd valami hangrögzítő programmal vegyem fel a kazettát.
Nem tűnt túl egyszerűnek a dolog, különösen, hogy vagy 300-400 kazettáról van szó, így le is tettem a dologról.
A közelmúltban azonban egy sajnálatos kazettabegyűrés után megint előjött a probléma, így elkezdtem keresgélni megoldások után, mondván, biztosan nem vagyok egyedül a világon a gondommal.
Nos, nem sokáig tartott a kutakodás. időközben ugyanis a piacon megjelentek olyan kütyük, melyek pont azt tudják, ami nekem kell: a kazettát mp3 formátummá alakítják.
Bár a magyar piacon is kaphatók már ilyenek, a választásom egy „Super USB Cassette Capture” szerkentyűre esett, egyrészt az ára, másrészt a tudása miatt.
A Brando Workshop 26 dollárért adja a masinát, ráadásul azt ígérte, hogy ingyen elküldi bárhová. És így is tett, Hong Kong-i posta alig több mint egy hét alatt lakásomra eljuttatta a cuccot.
Az összeget bankkártyával fizettük, a bankunkkal így forintban számoltunk el.
A szerkentyű leginkább egy walkmanhez hasonlatos, még fülhallgatót is kaptunk hozzá, mellyel hallgatni lehet.
A lényege azonban az, hogy egy sima USB-zsinórral hozzá lehet kötni a számítógépünk USB-portjához.
A géphez a cég mellékelt egy Audacity programot, mely magyarul is beszél Ez. telepítés után felismeri az eszközt „USB Audió Device”, és innen kezdve egyetlen gombnyomással lehet rögzíteni a kazettán levő anyagot, melyet aztán szintén egyetlen gombnyomással („Exportálás MP3-ként”) lehet konvertálni.
Gyakorlatilag ennyi.
Különösebb szakértelmet nem igényel a dolog, a kütyün még azt is be lehet állítani, hogy oda-vissza játssza a kazettákat.
Miközben gyűjteményünk digitalizálása zajlik, mi közben vígan dolgozhatunk a számítógéppel.
A felvétel minősége természetesen nem tökéletes, ahogy a magnónak, úgy a felvételnek is van alapzaja, amihez hozzá kell számolni a 20-25 évvel ezelőtti kazettás felvételek minőségét.
Csodára tehát nem kell számítani, de korrekt és kényelmes végeredményre igen, ráadásul ha nagyon ráérünk, a bedigitalizált felvételt utólag nekiállhatunk feljavítgatni. Ez esetben a felvétel minősége még javul is az eredetihez képest.