Csütörtökön kezdődik a textilművészeti triennálé Szombathelyen

2015.06.23. 11:01

Tizennyolc országból 168 alkotó, 202 művel mutatkozik be.

Tizennyolc országból 168 alkotó, 202 művel mutatkozik be az 5. Textilművészeti Triennálén, amely csütörtökön nyílik a Szombathelyi Képtárban, és amelynek alkotásai október 29-ig tekinthetők meg - közölte az MTI-vel kedden a képtár igazgatója.

Cebula Anna elmondta: a triennálé az "Imago" címet kapta, amelyen sokféle jelentése közül ebben az esetben leginkább az ábrázolást, képalkotást, művészi megjelenítést kell érteni.

Hozzáfűzte: a triennálén ebben az évben kiemelt szerepet kapott a selyem, ennek oka pedig az, hogy 2015-ben a Savaria Múzeum kiállításainak kiemelt témaköre is ez a nyersanyag.

A textiltriennáléra fal- és tértextil, alkalmazott textil, minitextil, valamint zászló és szalag kategóriákban nevezhettek a résztvevők - egésztette ki.

Cebula Anna kitért arra is, hogy Szombathelyen 1970-től 2000-ig kétévente rendezték meg a textilművészeti kiállítást, binennálét, 2003-tól pedig triennálék formájában három évente adnak lehetőséget a megmutatkozásra a textillel foglalkozó képzőművészek számára.

IMAGO

A latin imago-kifejezés – amely napjainkban is elevenen él; a keresőprogramba írva több százezres hivatkozást dob ki a számítógép – általánosságban ábrázolást, ábrázatot, ábrát jelent, de jelentésköre felöleli a képet, a képmást is. Az orvosi nyelv beképzelésként, a pszichológiai (mélylélektani) terminus példaképként, magatartási mintaként, míg a biológiai a rovarok utolsó fejlődési fázisaként, a bábból való kilépési szakaszként, a teljes átalakulásként jelöli, illetve értelmezi.

Az imago-tól a számunkra legfontosabb képszerű ábrázoláshoz érkezve fontos leszögeznünk, hogy a kép valakinek vagy valaminek, esetleg valaki vagy valami konkrétan nem létezőnek az ábrázolása, illetve elmondhatjuk, hogy az imago maga az alkotás – a képalkotás –, amely a látható-tapasztalható valósággal lehet kapcsolatban, és e valóságtól való látszatszerű elszakadás – a teljes képi átalakulás – révén születhet meg. Az imago tradicionális értelemben síkszerű megjelenítés, de a sík és a tér fogalmát is olyannyira átértelmezte, megkérdőjelezte a modern képalkotás, hogy a két szféra közötti határok teljesen elmosódtak.

A képalkotás, az ábrázolás tehát korunkra mind tartalmi, mind formai-anyagi vonatkozásban, mind a megjelenítés módozataiban határtalanul szabaddá vált: de hogy szabadságával hogy gazdálkodik, azt az minősíti, hogy mi válik napjainkban fontos, totális, hiteles, a szó nemes értelmében vett imago-vá.

Forrás: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Wehner Tibor

.