Hirdetés

Színházban jártak a szombathelyi Premontrei Gimnázium végzősei

Színházban jártak a szombathelyi Premontrei Gimnázium végzősei

2018.12.09. 19:34

Szakály Szilvia tanár képes beszámolója.

Hirdetés

Hova, kikhez tartozunk? Mi a szerepe az életünkben a közösségnek, és mi milyen szerepet töltünk be egy közösségben? Képesek vagyunk-e függetleníteni magunkat a közösségtől, ha a neveltetésünk, erkölcsi normáink ütköznek a csoport törvényeivel, vagy feladjuk személyiségünket, meggyőződéseinket annak érdekében, hogy elfogadtassuk magunkat? Többek között ezek a kérdések állnak Dennis Kelly DNS című darabjának középpontjában. A kortárs angliai szerző drámáját a Weöres Sándor Színházban tekinthették meg a Premontrei Gimnázium végzős diákjai Matusek Attila rendezésében.

A 75 perces előadás során egy középiskolásokból álló banda történetét ismerhette meg a közönség: az eldurvult játék következtében a fiatalok bajba kerültek, és a vészhelyzet keltette pánikhangulatban a probléma eltussolása érdekében rosszabbnál rosszabb döntéseket hoztak. A darab tipikus karaktereket vonultatott fel: a banda áldozata, Ádám (Kazári András) mindenre kész volt azért, hogy az iskola legnépszerűbb diákjai közé tartozhasson. A többiek megalázó próbatételek elé állították őt, aminek tragédia lett a vége. Azonban a csoportszabályokat erőszakkal betartató bandavezért, Tóth G.-t (Balogh János) a krízis megfutamodásra késztette – őt elsőként. A csapatot cserbenhagyó Tóth G. helyét Pali (Jámbor Nándor) vette át, aki a válságos helyzetben egyedüliként tudott higgadt maradni, és egy kész tervvel állt elő, amely azonban csak újabb hazugságokhoz vezetett. A fogorvosnak készülő Dani (Kenderes Csaba) jövőbeni karrierjét féltve megpróbálta hárítani a felelősséget, amelynek súlyától Csilla (Gonda Kata), aki a tragédia pillanatában nem is volt jelen, végül teljesen összeroppant. Ricsi (Szabó Róbert Endre) sem bizonyult elég erősnek ahhoz, hogy jobb belátásra bírja társait, Kata (Ostyola Zsuzsanna), a sem együttérzést, sem megbánást nem mutató lány karaktere pedig azt példázza, hogy egyesek egy tragédiából is képesek hasznot húzni, például azáltal, hogy a szenzációhajhász média figyelmét magukra vonják.

A darab kulcsjelenete, amely a mű címének értelmezésében is segít, Pali barátnőjének a monológja. Lea (Alberti Zsófi) a bonobók és a csimpánzok közti különbségekről beszél szerelmének. Eszerint – a közhiedelemmel ellentétben – az ember legközelebbi rokonai nem a csimpánzok, akik kegyetlenül bánnak egymással, hanem DNS-ükben a csimpánzoktól csupán minimális mértékben különböző, egymás iránt empátiát és gyengédséget mutató bonobók. Felmerül tehát a kérdés, hogy ha mi, emberek, a befogadó és támogató közösséget alkotó bonobóktól származtatnánk magunkat, nem gondolkodnánk-e alapvetően másként arról, hogy mi a feladatunk, szerepünk egymás életében.

Az előadást őszinte, oldott hangulatú beszélgetés követte a rendező, Matusek Attila és a Palit alakító Jámbor Nándor vezetésével. A Premontrei Gimnázium végzősei rengeteg kérdést fogalmaztak meg az ő nyelvükön megszólaló, az ő diákéletükben sem ismeretlen problémákra reflektáló darabbal kapcsolatban. A hozzászólások azt igazolták, hogy az előadás megérintette és véleményalkotásra ösztönözte a gimnazistákat a közösségen belüli szerepükre és felelősségükre vonatkozóan – a bátor rendező és nagyszerű színészei tehát a lehető legtöbbet érték el: gondolkodásra késztették fiatal közönségüket.

Galéria

.