Kis döccenő után nagy pénz: 1,3 milliárd forint szemétprojektre

2010.02.19. 19:46

Egy pénteki sajtótájékoztatón kiderült, érdemes volt létrehozni a mintegy 200 ezer embert érintő társulást. Másrészről rekultiváció-ügyileg azért felfedezhető egy kis logikai bukfenc is.

hulladékudvar

Annak idején lapunk részletesen beszámolt a regionális hulladékgazdálkodási önkormányzati társulás létrejöttéről, melyet Németh Kálmán alpolgármester egyenesen „történelmi pillanat”-nak nevezett. Egy pénteki sajtótájékoztatón kiderült, érdemes volt létrehozni a mintegy 200 ezer embert érintő társulást. Másrészről rekultiváció-ügyileg azérz felfedezhető egy kis logikai bukfenc is.

Az alig több mint fél éve bejegyzett Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás máris egy sikeres, pályázatot tudhat magáénak. A közel kétszázezer embert, százharminc települést érintő, szelektív hulladékgyűjtésre összpontosító, közel 1,9 milliárdos projekt több mint 1,3 milliárd forintos támogatásra számíthat. Kis döccenővel, de indulhat rekultivációs forrásokért Szombathely is. Ez a lényege annak, ami egy pénteki sajtótájékoztatón hangzott el Szombathelyen.

Pénz hulladékudvarokra

A szombathelyi gesztorsággal, százharminc taggal alakult Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulást tavaly júniusban jegyezték be – kezdte sajtótájékoztatóját Marton Zsolt, a társulás elnöke. A társulás azért jött létre, hogy lehetővé tegye uniós források bevonását mind a települési szilárd hulladék uniós normáinak megfelelő kezelését, mind a rekultiválandó szeméttelepek támogatását célzó törekvésekbe. Nem volt egyszerű, de sikerült a különféle települési érdekeket összhangba hozni – hangsúlyozta Marton Zsolt.

Így az első célt – első fordulóban – sikerrel abszolválta a társulás. A napokban kaptak tájékoztatást arról, hogy a Környezet és Energia Program (KEOP) pályázat keretében első fordulóban támogatást kapott a társulás. A projekt keretében Szombathelyen a hulladékudvarban válogatómű épül, és a létesítmény korszerűsítésére is sok kerül. Ugyancsak bővítik a kőszegi hulladékudvart, valamint hulladékudvart hoznak lére még hat településen, Bükön, Körmenden, Őriszentpéteren, Répcelakon, Rábahídvégen és Szentgotthárdon.

A szombathelyi hulladékudvar

Szelektáljunk

A településeken 80 új szelektív hulladékgyűjtő szigetet, alakítanak ki, illetve a házhoz menő (zsákos) szelektív hulladékgyűjtést vezetik be. Ezen felül, hogy minél kevesebb szerves - kiskertekben is hasznosítható – hulladék kerüljön a hulladéklerakókba, 7900 házi komposztálóedényt bocsátanak a lakosság rendelkezésére. A létesítmények kiszolgálására több nagyértékű gépjármű beszerzésére is sor kerül- tájékoztatott a projekt részleteiről Süle Lilla, a társulás munkaszervezetének vezetője.

Újságírói kérdésre, hogy miből lesz fenntartható a rendszer, Marton Zsolt azt válaszolta, hogy a hulladékot termelők, azaz a lakosság fizeti meg a rendszer fenntartását, amely költség a szakértők szerint elviselhető mértékű marad. A fejlesztéshez szükséges önrészt (több mint félmilliárd forintot) pedig a települési önkormányzatok döntése alapján vagy a helyi költségvetésből finanszírozzák, vagy a fogyasztók, a lakosság fizeti a szemétszállítási díjba beépítve. A társulás ily módon a településeken lakók után fejenként 600 forinthoz jut évente.

Az Alon.hu felvetésére, hogy az „ingyenes” szelektív gyűjtés a hulladékgyűjtő cégek üzletét rontja, Marton Zsolt azt válaszolta, ebben a kérdésben nem elsődleges szempont –uniós direktívák szerint főleg – a cégek profitja. Hozzátette, hogy a nem szelektív kommunális hulladéktárolók létesítése fenntartása is a fogyasztók, adófizetők költsége, tehát a lakosság pénztárcája szempontjából majdnem mindegy, hogy a szelektív hulladékgyűjtésre költ-e vagy a szeméttelepekre, viszont környezetvédelmi szempontból mindenképpen hasznosabb és fontosabb, ha az utóbbit finanszírozza.

Rekultiváció: Szombathelyen nem csont nélkül

Szó esett a sajtótájékoztatón a rekultivációs pályázatról is, amely Szombathely számára nem kis tanulsággal szolgált.

A városban ugyanis januári közgyűlés tárgyalta volna egy, a Körmendi úti lezárt hulladéklerakó rekultivációjának uniós támogatásához szükséges döntést. Az előterjesztést levette a napirendjéről a képviselőtestület. A döntést Marton Zsolt tanácsnok, a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás elnöke kezdeményezte, hivatkozva a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (NYdKTVF) levelére, amelyben a szakhatóság nem tartja szükségesnek és indokoltnak a Körmendi úti bezárt hulladéklerakó rekultivációját.

Marton Zsolt az Alonnak elmondta, hogy hosszú évek előkészítő munkája után nyújtotta be a Szombathelyi Vagyonhasznosító Zrt. a felügyelőséghez a rekultivációhoz (illetve a pályázathoz) szükséges engedély kérelmet a környezetvédelmi hatósághoz. Mindenkit meglepetésként ért, hogy az előzetes szakmai számítások, és a NydKTVF történt egyeztetések után a hatóság azt a döntést hozta, hogy nem tartja indokoltnak és szükségesnek a terület rekultivációját, viszont a monitorozását előírta 25 évre.

Annál is inkább meglepte a képviselőt és a szakembereket ez a döntés, mert a terület hasznosíthatóságát nem zárja ki szakhatóság. Egyedi hatósági engedélyt kapott például egy bevásárlóközpont, hogy a szeméttelep egy részét elhordja és építkezzen ide. Ezzel – mondja Marton Zsolt – megnyílt a terület hasznosítási lehetősége. A képviselő hozzátette, hogy azok a hulladéklerakók részesülhetnek támogatásban, amelyeknek a rekultivációjára kötelezést ad ki a szakhatóság. Marton szerint a szigorítás oka az lehet, hogy szűkülnek a rekultivációra szánt források.

Ugyanakkor a Szombathelyt érintő döntés nem befolyásolja a hulladékgazdálkodási társulás rekultivációs pályázaton történő indulását, a térség más lerakóival kapcsolatban született kötelező határozat, tehát a társulást érintő több milliárdos projekt halad a maga útján. (Mint a sajtótájékoztatón kiderült, az Erdei úti hulladéklerakóval a város is tud pályázni.

A környezetvédelmi felügyelőség szerkesztőségünknek küldött nyilatkozatából kiderül, hogy a Körmendi úti szeméttelep rekultivációjára nincs szükség, felesleges bolygatni, azt annak idején (három évtizedes működés után, 1987-ben) annak rendje-módja szerint zárták le, és illesztették a tájba, azaz rekultiválták, mentesítették mindenféle környezetkárosító következménytől. A monitorázás a talajvízre terjed ki, mert az egyik környékbeli figyelőkútban a legfelső felszín alatti vízadó rétegben szennyezést észleltek. (A mélyebb vízadók felé az agyagréteg miatt nem jut le a szennyezés.)

Rekultivációs logika: aki jól dolgozik, az kevesebb pénzt kap

A városnak, a felügyelőségnek és a pályázat kiírójának egyaránt sajátos logikája van, ami mindhárom fél részéről érthető. A város szeretne pályázni, miért ne tenné? A felügyelőség a jogszabályok szerint jár el, amikor megállapítja, hogy ezzel a szemétteleppel már semmi gond nincs, miért kellene bolygatni. A közpénzelosztó pedig úgy gondolkodik, a szűkös forrásokat inkább oda csoportosítja, ahol hulladéklerakók környezeti károkat okozhatnak. Ezzel sincsen probléma.

Probléma csak azzal van egy icipici, hogy azok a települések kapnak közpénzből támogatást, amelyek eddig nemigen foglalkoztak a szemetükkel, se a szabványokkal, se azzal, hogy mi lesz, ha a hulladéklerakójukat bezáratja a hatóság. És nyilván azért záratja be, mert veszélyt jelent a környezetre. Azért jelent veszélyt a környezetre, mert sem közpénzből, sem szemétdíjból nem áldoztak a fejlesztésére.

Ellentétben például Szombathellyel, ahol közpénzből is, és a szemétdíjunkból is áldoztak a hulladék korszerű és szakszerű elhelyezésére, nem csak most, hanem már akkor, amikor a Körmendi úti szeméttelep beláthatatlan távolságra volt az uniós jogszabályoktól. (Ha egyáltalán azok már akkor ott léteztek.)

Érthető, hogy támogatni kell a környezetre veszélyes hulladéklerakók rekultivációját, de ennek a konkrét esetnek mégiscsak van egy olyan halvány bukéja, hogy elég, ha összehordjuk egy kupacba a szemetet, aztán majd ha már a szánkig ér, jön valaki és eltakarítja. Közpénzből.

Tiszta szerencse, hogy ma már a jogszabályok nem engedik, hogy úgy rakjuk le a hulladékot, ahogy akarjuk, és majd lesz vele valami. Az hogy a szemléletváltás közösségi forrásokból is támogatást nyer, talán a szemetelési szokásokon is változtat.

 

.