Ez hangzott el az Európai Parlament ülésén, illetve az azt követő nemzetközi sajtótájékoztatón.
Az elmúlt évek konfliktusait igyekezett párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt.
A kormányfő kiemelte, az elmúlt években számos vitás kérdést sikerült lezárniuk az Európai Unióval, például a médiaszabályozás, a bíróságok függetlensége, az új alkotmány vagy a paksi bővítés ügyében.
Orbán Viktor alaptalannak nevezte a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) bezárásáról szóló vádakat, hozzátéve, hogy a törvény nem tesz mást, mint egységesíti a magyarországi felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozást.
Aláhúzta, a szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet.
Kijelentette, egy uniós tagország vezetőjeként kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányos helyzetben versenytársaikkal szemben.
A civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorításával kapcsolatban elmondta, az EU több tagországában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehet mindenki számára átláthatóvá tenni a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni próbáló szervezetek működését, a magyar kormány sem akar mást, mint hogy a nem kormányzati szervezetekről (NGO)+ tudni lehessen, milyen pénz és érdek áll mögöttük.
Felszólalásában a miniszterelnök kiemelte: nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, de "számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével". Elmondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az uniót.
Hozzátette, az unió támogatottsága Magyarországon a legmagasabb a tagállamok között, az emberek azonban csak akkor támogatják az EU-t, ha az tisztességes és nyílt vitára épül. Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.
Orbán felszólította a képviselőket, hogy legyenek kritikusak a Magyarországgal szembeni előítéletekkel, és - mint fogalmazott - mérjenek egyenlő mércével.
Mint mondta, kormánya tudatában van annak, hogy a tagság nem csak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár.
A miniszterelnök a vitát követő viszontválaszában először a migrációs válság kérdéséről beszélt, és rámutatott, hogy Magyarország betartja a dublini rendeletben foglaltakat, ami miatt elismerést érdemelne, nem pedig bírálatot.
A képviselők hozzászólásaira válaszolva hangsúlyozta, a kormány ezen nemzetközi kötelezettségek betartásával elsősorban Németországot, Ausztriát és Svédországot védi, mivel a migránsok Magyarországon csak áthaladni kívánnak.
A magyar álláspont migrációs kérdésben világos: az illegális bevándorlást meg kell állítani, az Európai Unió területén kívül kell különválasztani a menekülteket a gazdasági migránsoktól, a bajba jutott emberek számára oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van - mondta, hangsúlyozva, hogy a kötelező kvóták alapján történő áthelyezések politikája megbukott, hiszen azt azok az államok sem hajtják végre, amelyek nem szegülnek szembe az uniós politikával. Ez egy rossz gondolat volt, más megoldást kell keresni - tette hozzá a kormányfő.
Leszögezte továbbá, nem könyöradomány, amit Magyarország kap az Európai Uniótól, a kohéziós politikával minden tagország jól jár, így nem kérhetik tőlünk, hogy "fogjuk be a szánkat".
Kiemelte, a nettó befizető tagállamok is haszonélvezői a kohéziós politikának. "Mi lebontottuk a vámokat, a piacainkat megnyitottuk, és lehetővé tettük a tőke szabad áramlását, miközben olyan szegények voltunk a kommunizmus után, olyan tőkehiányosak, mint a templom egere" - mondta.
"Nem kérhetik tőlünk, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy fogjuk be a szánkat, és nem beszélhetnek velünk úgy, mint ha önök ajándékot adnának nekünk, és mi az önök megvásárolt lekötelezettjei lennének" - jelentette ki Orbán.
A magyar kormánnyal szemben megfogalmazott vádakról szólva úgy fogalmazott, hogy "nem méltányos és nem fair" autoriter országokat emlegetni velünk kapcsolatban, ránk vonatkozóan.
Azon képviselői hozzászólásokra reagálva, amelyek azt firtatták, hogy Orbán maga is a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult annak idején külföldön, a kormányfő közölte: "Én sok mindent gondolok Soros Györgyről, de azt nem, hogy valaha az életében is azért adott volna bárkinek ösztöndíjat, mert azt gondolná, azzal megvásárolta volna élethosszig a véleményét".
Orbán Viktor emellett sérelmezte, hogy Európában úgy gondolják, ha a liberálisok nem nyernek vagy nem részei a kormánynak, akkor nincs demokrácia egy országban. Mint mondta, ő úgy gondolja, ettől még lehet demokrácia. "Az illiberális demokrácia az, amikor nem a liberálisok nyernek" - fogalmazott.
A szerdai ülésen egyebek mellett megvitatták a magyar felsőoktatási törvény módosítását, a civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését is.
Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért "szilárd tények alapján" kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket - közölte Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt.
Timmermans felszólalásával egy időben a bizottság közzétette honlapján a magyar nemzeti konzultációra adott válaszát. A négyoldalas dokumentumban pontról pontra végigvették és elemezték a kampányban szereplő állításokat.
A holland politikus kiemelte, az Európai Unió nem "Brüsszelről" szól, ez egy olyan közös projekt, amelyet a tagállamok terveztek meg és irányítanak demokratikus döntések alapján.
Az alelnök beszélt a felsőoktatási törvény vitatott módosítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásról is, elmondta, hogy egyéb más kérdések is a bizottság "radarján vannak" , például a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorítása vagy a romák helyzete.
Hangsúlyozta: "csak akkor születhet konszenzus, akkor születhet megállapodás arról, hogy az EU-nak milyen irányba kell tartania, ha vitát folytatunk".
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény kapcsán a vitán jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnököt, szerinte ugyanis a bizonytalan helyzetbe került Közép-európai Egyetem (CEU) csak a munkáját akarja végezni.
Az elmúlt 25 évben a CEU mindig is két diplomát adott ki Budapesten, a magyar diákok ennek az előnyét élvezték. Nem értjük, hogy ezt az előnyt miért veszik el tőlük - mondta a német politikus, hozzátéve, hogy a tudomány szabadsága az uniós alapértékek egyike, ezt be kell tartani és meg kell védeni.
Weber Európa elleni "hangulatkeltésnek" nevezte a magyar nemzeti konzultációt, és rámutatott, az erős Magyarországhoz erős EU kell. Leszögezte, hogy nem szabad Magyarországon Európával riogatni az embereket. A konzervatív politikához, az Európai Néppárthoz tartozik az Európai Unió melletti elkötelezettség, ezért a néppártban nem szabad ezzel riogatni - jelentette ki.
Hozzátette ugyanakkor: nem érti, a zöld frakció miért bírálja, hogy a magyar kormány tudni akarja, ki támogatja az országban működő civil szervezeteket, hiszen éppen a zöldek szoktak átláthatóságot követelni Brüsszelben.
Kiemelte továbbá, hogy Orbán mindig részt vett a vitában, mindig reagált, és sokszor változtatásokat eszközölt, míg például a romániai korrupcióról szóló vitára a szocialista miniszterelnök nem jött el. Ennek kapcsán pedig felszólította az európai szociáldemokrata frakciót, hogy "ne mérjenek kettős mércével".
A szociáldemokrata képviselőcsoportot vezető Gianni Pittella kijelentette, a magyar kormányfő nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit képviseli az Európai Parlament. Mint mondta, Orbán tudja, hogy az EP azon magyar hallgatók legitim elvárásait védelmezi, akik nem akarják, hogy megfosszák őket egy kiváló egyetemtől és annak képzéseitől.
Véleménye szerint nem csupán a CEU-ról, hanem a tudomány, a kutatás, a kultúra védelméről van szó, amelyek a demokrácia alapját jelentik.
Pittella szerint azzal, hogy Magyarország visszautasította a menekültek áthelyezését, úgy viselkedik, mintha az Európai Unión kívül állna. Az előnyök mellett meg kell osztani a terheket, az együttélés kötelezettségeit is - mondta.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció részéről a lengyel Zdzislaw Krasnodebski szólt hozzá először a vitához, aki úgy fogalmazott, hogy nem kell a közép-európaiakat szabadságra és demokráciára oktatni. A magyarok már akkor a szabadság hősei voltak - ugyanúgy, ahogy a lengyelek, a csehek és a szlovákok -, amikor a Nyugat megalkudott a Szovjetunióval - közölte.
"Évekig együtt dolgoztam a Közép-európai Egyetemmel. Nagyon komoly tudós emberek dolgoznak ott, de az egyetemnek egyértelmű ideológiai profilja van, és alapítója (Soros György) politikai ambíciókkal rendelkezik" - mondta a képviselő, aki szerint ilyen feltételekkel számos helyen, Franciaországban, Olaszországban, Németországban nem is alapíthattak volna egyetemet. Hangsúlyozta: frakciója ellenez minden olyan vitát, amelynek során egy országot próbálnak meg pellengérre állítani.
A liberálisokat vezető Guy Verhofstadt azt hangoztatta, hogy a magyar kormány megsérti az uniós alapelveket, "zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést, és most úgy döntött, hogy bezár egy egyetemet". "Milyen messzire fog még elmenni Orbán, könyveket fognak égetni a Kossuth téren?" - tette fel a kérdést volt belga miniszterelnök, aki szerint Orbán mindenhol, mindenkiben ellenségeket lát: az energiaágazatban, a sajtóban, a civil szervezetekben és most az egyetemi világban.
A liberális politikus kijelentette: nem egy büszke konzervatívot lát Orbán Viktor kormányfőben, hanem a "régi kommunista Magyarország megtestesülését", amelyet a gazdasági protekcionizmus, a túlzott nacionalizmus, az illiberális állam építése és az ellenségkeresés jellemez.
Matteo Salvini, az olasz Északi Liga politikusa, a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport tagja a vitában kifogásolta, hogy amíg ötszáz millió embert Európában "marionettbábuk" kormányoznak, amíg a terroristák vért ontanak Európában, addig azzal foglalkozik az Európai Parlament, hogy Magyarország ellen eljárást kezdj. Szerinte ahelyett, hogy Magyarország és Lengyelország ellen indítanának eljárást, inkább a 20 millió európai munkanélkülin kellene segíteni és a határokat kellene megvédeni. Felvetette, hogy Soros György üzletember nem csak "álmenekülteket" pénzel, hanem egyes képviselőket akár az EP-ben is, vagy a bizottság tagjai közül is.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő úgy vélekedett, hogy a "mai újabb támadás" a migrációs válságban megfogalmazott markáns magyar álláspontra vezethető vissza, illetve "szomorúnak és szégyenletesnek" nevezte, hogy a Verhofstadt-féle "ocsmánykodást és kioktatást" egyes kollégák még meg is tapsolják az ülésteremben.
Párttársa, Bocskor Andrea hangsúlyozta, a CEU körüli hírverés nem az akadémiai szabadságról, hanem a kettős mércéről szól, a törvénymódosítás célja ugyanis nem a Közép-európai Egyetem bezárása, hanem a jogi háttér tisztázása.
Ujhelyi István, az MSZP képviselője Orbán Viktorra utalva kijelentette: szégyen és árulás, hogy az egykori Soros-ösztöndíjas elárulta a demokráciát és mindazokat az értékeket, amiket korábban képviselt. A politikus mindazonáltal arra kérte az Európai Uniót, hogy ne Magyarországot büntessék, ugyanis nem a magyar nép, hanem Orbán érdemli meg a büntetést.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint Orbán mindenütt ellenségeket lát, ezért "félelmében nemcsak szisztematikusan leépíti a szabadságjogokat, hanem elárulja, semmibe veszi a magyar társadalom legalapvetőbb érdekeit". Mint mondta, Orbán illiberális demokráciája "gyűlölet- és félelemkeltésre, ellenségképekre, hazugságokra, korrupcióra, a közpénzek ellopására épül", ez a politika azonban mostanra "zsákutcába került".
Jávor Benedek zöldpárti képviselő azon véleményének adott hangot, hogy Orbán Viktor újabb határokat lépett át a felsőoktatási törvénnyel, az NGO-kra vonatkozó tervezettel és a Brüsszel-ellenes kampánnyal. Kijelentette, a kormányfő mindezt az Európai Bizottság "tétova morgolódása" és az Európai Néppárt "aktív védelme" mellett tette. Mint mondta, a néppárt ezzel elárulta mindazokat, akik hisznek benne, hogy az EU nem csupán egy közös piacot jelent.
Balczó Zoltán jobbikus politikus hangsúlyozta, pártja "szemben áll Soros Györggyel, elutasítja a nyílt társadalom ideológiáját, azonban a CEU működésének ellehetetlenítését a kormány olyan hatalmi önkénnyel akarja elérni, ami elfogadhatatlan precedenst teremtene". Hozzátette, "mi a megoldást most sem az Európai Uniótól várjuk, hanem a magyar alkotmánybíróságtól".
Morvai Krisztina a függetlenek soraiból arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadság hívószavával akarják rákényszeríteni Magyarországra a tömeges migrációt, amelyből a magyarok legtöbbje nem kért. "Szabadságot, emberi méltóságot, emberi jogokat igen, tömeges migrációt nem" - húzta alá.
A szerdai ülés megnyitásakor a képviselők megszavazták, hogy az uniós parlament állásfoglalást fogadjon majd el májusban a magyar jogállamiság helyzetéről.
Ezen állásfoglalás ellen szólalt fel Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport egyik lengyel tagja, aki szerint "Európának elege van már a konfliktusokból", "nem szabad tovább mélyíteni a válságot", ezért nincs szükség erre a lépésre. Rajta kívül Marie-Christine Vergiat francia radikális baloldali képviselő is szót kért a szavazás előtt, aki ugyancsak ellenezte a parlament tervezett állásfoglalását, a képviselők többsége azonban jóváhagyta a kezdeményezést.
Aki beengedi Európába a migránsokat, számoljon azzal, hogy gyermekei, unokái más világban fognak élni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament szerdai plenáris ülését követő nemzetközi sajtótájékoztatóján, Brüsszelben.
A kormányfő azt mondta, hogy az Európai Parlament plenáris vitájában - amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt - értelmezése szerint a bevándorlás állt a középpontban és a többi kérdés ehhez kapcsolódott.
A miniszterelnök kijelentette: a migrációban két kultúra találkozik, az egyik, az európai, amely szétválasztja a vallást és a politikát. A másik pedig, épp ellenkezőleg, azt vallja, hogy nem lehet szétválasztani. Ellentétben azzal, amit sokan gondolnak Európában, ez a két kultúra nem fog keveredni, nem fognak integrálódni a migránsok, nincs esély arra, hogy egy új, jobb minőség jöjjön létre - hangsúlyozta.
Mi azt kérjük, hogy ne akarják ránk kényszeríteni, hogy mi is egy ilyen világban éljünk - tette hozzá.
Orbán Viktor szerint a migráció az egyik legfontosabb kérdés az unióban, sorskérdés, amely feszíti a közösséget, de meg kell próbálni azt egyben tartani.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Magyarország saját erőforrásaiból, bevándorlás nélkül ad választ az európai demográfiai válság kihívására.
Hangsúlyozta: a bevándorlást illetően nem csak a migránsok emberi jogairól van szó, hanem arról is, hogy ki hogyan látja az EU jövőjét 20-30 év múlva. Egyes EP-képviselők szerint a migráció jó válasz a kihívásokra és ezért azt az Európai Unió szintjén kell kezelni, nem csak az emberi jogok miatt, hanem azért is, mert az jó az EU számára.
A magyar kormány és a magyar társadalom úgy gondolja, hogy a munkaerő- és népesedési kérdéseket saját erőforrásokból meg tudja oldani - fűzte hozzá. Magyarország ezért a bruttó hazai termék (GDP) egy jelentős részét költi családtámogatási intézkedésekre és a saját erőforrásaiból, bevándorlás nélkül jó választ tud adni a demográfiai kihívásokra - jelentette ki Orbán Viktor.
A kormány nem hagyja, hogy magyar embereket külföldiek fenyegethessenek Magyarországon. Nem tudható, mi lesz a jövőben Nyugat-Európában, ezért nagyfokú átláthatóságra van szükség úgy a migránskérdésben, mint a civil szervezetek esetében.
Orbán Viktor kiemelkedő nemzetközi pénzügyi spekulánsnak nevezte Soros Györgyöt. Mint fogalmazott, olyan spekulánsról van szó, aki tönkretette emberek tízmillióinak életét, amikor bedöntötte az angol fontot és megtámadott más valutákat. "Milliók szegényedtek el azért, hogy neki profitja legyen" - jelentette ki. Magyarországon nem is olyan régen azért büntették meg több száz millió forintra, mert spekulált a legnagyobb magyar pénzintézet ellen, és "csak egészen kicsin múlott, hogy nem járt sikerrel" - hangsúlyozta.
A kormányfő szerint nem szerencsés, hogy a szociális piacgazdaság talaján álló Európai Unió legfelsőbb vezetői úgy fogadnak egy ilyen spekulánst, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. "Ez méltatlan az Európai Unió intézményeihez" - jelentette ki Orbán Viktor.
Véleménye szerint irracionális az elszigetelődést politikája Európában. Magyarország nem kíván elmenni a "szabadság földjéről", ugyanis a magyarok többsége úgy gondolja, hogy az európai uniós tagság helyes.
Orbán Viktor elmondta, Magyarországnak, ugyanúgy, mint minden tagállamnak, ragaszkodnia kell az európai joghoz. Hangsúlyozta, Magyarország számára elfogadható az Európai Bizottság álláspontja és a vitás kérdések rendezése érdekében ki fogja használni a Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke által a szerdai vita alkalmával felajánlott lehetőségeket.
Kijelentette, Magyarország jogi kérdésként fogja kezelni, és jogi úton fogja végigvinni az Európai Bizottsággal szemben a felsőoktatási törvénymódosítással kapcsolatban fennálló vitáját. Egy olyan méretű ország, mint Magyarország, nem engedheti meg, hogy a politikai szempontok a jogi szempontok fölé kerüljenek, mert akkor az erősebbek kerekednek felül.
"Hiszünk a jogi megoldásban" - hangsúlyozta.
Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP-képviselők egy része tájékozatlan, mert a vitában továbbra is olyan területeken hangoztatott vádakat Magyarországgal szemben, amelyeket a magyar kormány és az Európai Bizottság már sikeresen lezárt. Ezek között említette az új alkotmányt, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, az igazságszolgáltatás helyzetét, a bírák nyugdíjazását, a médiatörvényt, az egyházi törvényt és az atomenergiát.
Orbán Viktor kijelentette, nem könyöradomány az a pénzügyi támogatás, amelyet Magyarország kap az Európai Uniótól. A kohéziós politikával minden tagország jól jár, a nettó befizető tagállamok is haszonélvezői e politikának. "Mi lebontottuk a vámokat, a piacainkat megnyitottuk, és lehetővé tettük a tőke szabad áramlását, miközben olyan szegények voltunk a kommunizmus után, olyan tőkehiányosak, mint a templom egere" - mondta. "Nem kérhetik tőlünk, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy fogjuk be a szánkat, és nem beszélhetnek velünk úgy, mint ha Önök ajándékot adnának nekünk, és mi az Önök megvásárolt lekötelezettjei lennének" - jelentette ki a miniszterelnök.