Hirdetés

Súlyos problémákat okoz a tavasszal nagy mennyiségben hömpölygő nyírfaszösz Pekingben

2019.05.08

A keményborítású utak mentén sorakoznak, így nincs, ami megfogja a szállingózó szöszpamacsokat.     

Hirdetés

Súlyos problémákat okoz a nyárfákról és fűzfákról hulló szösz Pekingben és Kína északi területein tavasszal, amelyeket a város vezetése különböző intézkedésekkel próbál orvosolni - derül ki a CGTN kínai nemzetközi televízió híroldalán szerdán megjelent cikkből. 

A vattaszerű magszőrt a nőivarú fák a meleg és száraz idő beálltakor kezdik hullatni, és a közhiedelem ezt a Kínában "tavaszi hónak" nevezett jelenséget teszi felelőssé az ebben az időben sokaknál jelentkező allergiás reakciókért, melyeket azonban valójában nem maga a magszőr, hanem a beleragadó szennyeződés és pollen okoz. 
   

A nőivarú nyárfák és fűzfák ráadásul évente akár három kilogrammnyi magszőrt termelhetnek, a kínai főváros belső kerületeiben - az ötödik körgyűrűn belül eső területen - pedig 2018-as adatok szerint mintegy 284 ezer ilyen fa volt, vagyis egy évben összesen csaknem 850 tonnányi szösz repkedhet a levegőben Peking központjában. 
    

A tavasszal mindenhová beszökő fehér pamacsok azonban nem csupán az allergiától szenvedő embereknek okoznak gondot. A magszösz rendkívül gyúlékony, ráadásul gyorsan, és nagy hőfokon ég, így ha egy nagyobb mennyiségben felgyűlt halom lángra kap, például egy eldobott cigarettacsikk miatt, az pillanatok alatt súlyos tűzvészhez vezethet.
    

A "tavaszi hó" jelensége újkeletű problémának számít azonban, ugyanis a nyárfák és fűzfák telepítését a kilencvenes években kezdték csak meg Pekingben és környékén. A fák telepítésére azért volt szükség, mert az 1960-as években a kínai fővárost az elsivatagosodás fenyegette, amely legszembetűnőbben a tavaszonként jelentkező homokviharokban nyilvánult meg. Az elsivatagosodás elleni intézkedésként telepítették tehát a gyorsan növő és igénytelen fűz- és nyárfákat milliószámra. A lépés eredményesnek bizonyult, ugyanis a Pekingi Meteorológiai Obszervatórium adatai szerint az 1950-es évekkel összevetve 2010 utánra a homokviharos napok számának átlaga 26-ról háromra csökkent. Szakértők emellett a fák a levegő tisztítása szempontjából betöltött nélkülözhetetlen szerepét is hangsúlyozzák.
    

Csang Csi-hsziang, a Pekingi Erdészeti Egyetem professzora a CGTN-nek elmondta: a szöszölés megfékezésének egyik módja, hogy ritkítják a nőivarú fákat, a másik pedig, hogy gátlószerekkel akadályozzák a magszőr termelődését, ez azonban csupán egy évre biztosítja a szösztelenséget. 2017-ben a főváros fái közül csaknem 400 ezret vetettek alá a gátlószeres beoltásnak. Létezik egy végleges megoldás is, melynek során a nőivarú fákat hímivarú fák ágaival oltják be, ez azonban drága, így mindössze nagyjából ezer fa esetében alkalmazták, amelyek különösen érzékenynek tekintett részeken helyezkednek el, például kórházak, iskolák környékén. 
    

Csang rámutatott: Pekingben azért is okoz különösen nagy problémát a nagy mennyiségű magszösz, mert míg Európában a fűz- és nyárfákat elsősorban füves területekre ültetik, a kínai fővárosban keményborítású utak mentén sorakoznak, így nincs, ami megfogja a szállingózó szöszpamacsokat.
    

Kína több intézkedéssel igyekszik orvosolni a helyzetet. 2015-ben Peking betiltotta a nőivarú fűz- és nyárfák telepítését, emellett 300 ezer hímivarú fa ültetését kezdte meg, 2018-ban pedig 667 hektárnyi városi zöldterület kialakításáról döntöttek annak érdekében, hogy legyen a magszőröknek hol felszívódniuk.