Franciaországban az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények.
A francia kormány betiltja az abaja női muzulmán köntös viselését az oktatási intézményekben, mert az "politikai támadást" jelent a szekularizáció ellen - jelentette be hétfőn Gabriel Attal oktatási miniszter.
"Össze kell fogni a szekularizáció megsértésével szemben, miután a köztársasági iskolát próbára teszik" - mondta a közelgő tanévnyitó alkalmából rendezett sajtótájékoztatóján a tárcavezető.
Az abaja "politikai támadás, politikai jelzés" - vélte Olivier Véran kormányszóvivő ugyanekkor a BFM hírtelevíziónak adott interjúban. Szerinte a teljes női testet elfedő hagyományos muzulmán viselet hordása a prozelitizmus egyik formája.
"Az összefogás egyértelmű teszi: az abajának nincs helye az iskoláinkban" - hangsúlyozta Gabriel Attal, aki azt ígérte, hogy 2025-ig évente 300 ezer közoktatási dolgozónak tartanak képzést a szekularizáció elveiről, és mind a 14 ezer vezetői munkakörben dolgozónak 2023 végéig.
"Az iskolánkat próbára teszik. Az elmúlt hónapokban a szekularizáció megsértése jelentősen nőtt, mégpedig a vallási öltözetek, például az abaja vagy (a férfiak esetében) a kamiz viselésével, amelyek megjelentek, és néha meg is erősödtek, egyes iskolákban" - mondta a miniszter.
Gabriel Attal vasárnap este a legnézettebb kereskedelmi csatorna, a TF1 esti híradójában jelentette be, hogy betiltja a muzulmán lányok egy része által viselt abaja hordását a közoktatási intézményekben, miután egyre több iskolaigazgató követelt egyértelmű állásfoglalást a kormánytól a témában.
A muzulmán viseletekről szóló vita rendszeresen kirobban Franciaországban, miután a szekularizáció, azaz az állam és a vallás szétválasztásának nevében a vallási jelképek viselését szigorúan szabályozzák a törvények. Igy a közoktatási intézményekben tilos minden vallási megkülönböztető jegy, a muzulmán fejkendőn kívül a kereszt vagy a kipa viselése is.
Egy hivatalos jelentés szerint a muzulmán öltözékek viselése az iskolákban 150 százalékkal emelkedett az elmúlt tanévben a 2021-2022-es tanévhez képest.